A Húsvét a keresztény hagyomány legnagyobb és legdrámaibb ünnepe, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepe.
Dr. Horváth Pál, vallásfilozófus
„ Nagycsütörtök estéje, éjszakája Krisztus gecemáni elfogatásának az alkalma. Erre következik a kihallgatás, a per. Nagypéntek délelőttjére teszi a liturgikus időrend Jézus Pilátus előtti meghallgatását, elítélését és Nagypéntek délutánja minden bizonnyal valamikor három óra tájékára időzíthető a kereszthalál időzítése. Nagypéntek a teljes gyász ünnepe.”
A szombat a csend napja, a vasárnap pedig a feltámadás ünnepe. A Húsvét hétfői ünneplés már egy későbbi hozzátétel, már az emberek egymás közötti ünnepének tartják.
A Húsvét elnevezése is fontos mondanivalóval bír, legalábbis a magyar nyelvben.
Dr. Horváth Pál, vallásfilozófus
„ A Húsvét ünnepének a magyar nyelvben használt elnevezéséből indulunk ki, akkor ugye a nagyböjtnek a hústól való tartózkodással járó vallásos előkészületi időszaknak a megszűntéről van szó. A hús újbóli magunkhoz vétele az etimológiai magyarázatok szerint magának a szónak az eredete.”
Az ünnepet a keresztényeknél ugyanis egy negyvennapos böjt előzi meg. A húsvét szó pedig a hús újra magunkhoz vételét jelenti.
Dr. Horváth Pál, vallásfilozófus
„ Jézus szenvedéstörténete a zsidóság legjelentősebb ünnepére esett. Tehát egyszerűen az időbéli egybeesés valamilyen magától értetődő kapcsolatot természetesen teremt.”Dr. Horváth Péter, vallásfilozófus
„ A zsidó ünnepnek a szó történeti értelmében talán kevés köze van a keresztényhez. A keresztény ünnep viszont tudatosan önmaga előzményének és előképének értelmezi vagy értelmezi át a zsidó hagyománynak ezt az alkalmát.”
Jézus kereszthalála az Újszövetség szerint a zsidó Pészah idején történt. Ezt az ünnepet pedig a tavaszi napéj egyenlőség, vagyis március 21. utáni első holdtöltekor tartották. A keresztények a negyedik században lefektetett szabályzatukban a Húsvétot ugyanehhez a csillagászati időponthoz kötik.
Gesztesi Albert, csillagászati szakértő
„ A Húsvét napját a következő képen határozta meg i. sz. 325-ben a níceai zsinat: Húsvét napja legyen az a vasárnap, amely március 21-t követő első Hold tölte utáni vasárnap.”
N.: A Húsvét tehát a Holdhoz igazodik. Mivel a Hold huszonkilenc és fél napos ciklusokban változik, ezért az évnek mindig más napjára esik. Épp ezért a Húsvét is mozgóünneppé vált, amely egy öt hetes cikluson belül mozogva minden évben más időpontra eshet.
forrás: freepress
