Itt a Zrínyi Ilona Általános Iskolában az elsősöknek mintegy fele hittant, a másik fele erkölcstant tanul, a napokban ismerkednek az új tantárgyakkal.
Máténé Bokor Kinga – hitoktató
„Hittanórák eddig is voltak az iskolákban, de inkább fakultatív és csatlakozó óraként voltak ezek az órák, és most, hogy tanóraként az iskolai órarendbe bekerülhetett ez nagyon nagy öröm számunkra.”
Az evangélikusság szétszórtan él a városban, ezért nehéz a hittancsoportok szervezése az iskolákban.
Gregersen Labossa György – evangélikus lelkész
“Éves szinten nekünk körülbelül a keresztelések száma Szombathelyen 35 és 40 között van. Ebből közel húsz gyereket beírattak evangélikus hittanra, illetve az evangélikus iskolába, tehát a nagy részüket elérjük. A fennmaradó 10-15 gyermek az, aki szétszórva van a városban, és kb. ennyien is jelezték, hogy ők hittant szeretnének tanulni.”
60órás intenzív tanfolyamon készültek fel a tanárok, akik ettől a tanévtől a felső tagozatban tanítanak erkölcstant. Ezen az órán jóról, rosszról, igazról és hamisról beszélgetnek.
Baloghné Hadfi Ágnes – erkölcstan tanár
„Az értékek, az érzelmek, az erények, vagy a család, amit mondjuk egy hittanórán csak a vallás oldaláról vizsgálnak meg, itt viszont lehetőség van arra, hogy a zene, a művészet, az irodalom és a hétköznapi élet oldaláról közelítsük meg ezeket a fontos dolgokat.”
Az, hogy a gyerekek hittant vagy erkölcstant tanulnak az iskolában, nem tüntetik fel külön az osztálynaplóban, sem a bizonyítványokban.
Kis Gábor – igazgató, Zrínyi Ilona Általános Iskola
„Például a naplóban hit- és erkölcstan fog szerepelni, ugyanez a tanügyi dokumentumokban is, hogy ne lehessen különbséget tenni, hogy ki vesz részt világi, illetve egyházi erkölcstanon, hitoktatáson. A naplókba való bejegyzés az osztályfőnökök feladata, a hitoktatótól kapott információk alapján.”
Az iskolák választhattak, hogy a hit- és erkölcstan tantárgyat érdemjeggyel vagy szöveges minősítéssel értékelik.
