Ezt a közel 5 hektáros területet tavasszal ültették be erdei fenyő csemetékkel, amelyeknek azonban a nagy része mostanra elpusztult. Itt korábban lucfenyves állt, ám a klímaváltozás miatti szárazságot ez a faj bírja legkevésbé. Akkora mértékűvé vált a szúkárosítás, hogy csak a tarvágás jelenthette a megoldást. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. idei erdősítéseiben most kezdődött az aszálykárok felmérése. A lombos fafajoknál 10 és 20 % körüli a csemeték pusztulása.
Bodonczi László erdőművelési műszaki vezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A fenyők esetében pedig 50 %-ra becsüljük a legjobban sikerült erdősítéseinket, de annál csak rosszabbak vannak, ahogy itt is láthatjuk, ez is jóval nagyobb károsodást szenvedett.
Az Őrségben az éves átlagos csapadékmennyiség 800 mm körül van, idén eddig mindössze 230 mm esett. Az erdőknek és a csemetéknek is többnapos, áztató esőre lenne szükségük. A szárazságban ugyan lassúbb a gyomosodás is, de az erdősítéseket ilyenkor is folyamatosan ápolják.
Németh György
Így körbesarlózzuk a tölgyet, ha meg van vastag bokor, azt macsétával ki szoktuk vágni. nehogy elnyomja a tölgyet.
A csemeték ápolásának ilyenkor van a fő szezonja, a munkát azonban nehezíti az extrém hőség, és például a darazsak is. Több éves törődést igényelnek az elültetett kis fák. A jogszabály szerint a fenyő erdősítést 10, a tölgy ültetvényt 15 évig kell ápolni, hogy igazi erdő váljon a területből. Az erdőtörvény többek között azt is meghatározza, hogy egy hektárra hány csemetét kell ültetni. Az aszály miatt kiszáradt kis fákat tehát pótolni kell.
Hírek
Hatalmas károkat okoz az aszály az erdőfelújításokban
A csapadékhiány főleg az Őrséget sújtja, hiszen ott az éves átlagnak mindössze ötöde esett eddig. Van olyan erdei fenyővel beültetett terület, ahol a csemeték 80 %-a kipusztult a vízhiány miatt.