Karóként meredeznek a fiatal gyertyánok és más fafajok maradványai a Jeli Arborétum Mississippit idéző mocsaras területén. Itt az igazi botanikai értéket a mocsári ciprusok jelentik, ezeket gyantatartalmuk miatt egyelőre még nem rágta meg a hód. De annál nagyobb pusztítást végez napról napra például a bükkállományban.
Ezek a bükkök már az Ambrózy korában is itt voltak, 100-150 évesre becsüljük a korukat, és mivel a hód teljesen körberágta és nem csak a kéregrészét, hanem a háncsszövetét, ezért ezek minden bizonnyal elpusztulnak teljesen.
A tó partján álló bükk törzsét annyira körberágta, hogy egy erősebb szél biztosan bedönti a vízbe. Pont ez a cél, hiszen akkor hozzáfér a felső, zsenge ágakhoz is, és be tudja húzni az éléskamrájába, azaz a hódvárba. Jól látszanak kedvelt útvonalai az állatnak a talajon, és a tó körüli fákon is. A hatalmas bükkök kitermelését a gyökerüknél kezdi.
Ruborits Tamás - közjóléti műszaki vezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
120 éves bükköket nem lehet ültetni! kb. 50 fa van, aminek a károsodása olyan jelentős, ami a fa pusztulását jelenti. Anyagilag ezt nem lehet forintosítani egy idős fának az elvesztése is hatalmas eszmei érték, ráadásul a Jeli Arborétumnak egy nagyon hangulatos, szép részén vagyunk, úgyhogy ez egy nagyon komoly esztétikai és anyagi kár.
A tó töltését már számos helyen meggyengítette a hód, üregei néhol be is szakadtak, így egyre inkább balesetveszélyessé válik a part. Mivel a hódnak Magyarországon nincsen természetes ellensége, és az arborétumban ilyenkor a látogatók sem zavarják a nyugalmát, a védett állat egyre nagyobb károkat okoz a szintén védett botanikus kertben. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a nemzeti parkkal egyeztet a sürgető megoldásról.
