Bálványfa elleni védekezésre indulnak az erdészek. Felszerelésük egyáltalán nem nevezhető szokványosnak. A távol-keleti özönnövényt tilos kivágni, ilyenkor ugyanis több száz gyökérsarj fejlődik egy fa helyett.
Ezeket a már nagyra nőtt bálványfákat vegyszerrel injekciózzák, kizárólag így lehet elpusztítani a kártékony inváziós fafajt.
Török Imre - vállalkozó
Első munkafolyamat a fa palástjának a megfúrása, ezt 5-8 cm-es távolságban megejtjük a fákon, majd beinjektáljuk egy állatorvosi tömegoltóval a vegyszert, azután sziloplaszttal lezárjuk a lyukat, hogy ne párologjon el a fából a vegyszer, majd a végén megjelöljük festékkel, hogy lássuk, hol jártunk már, melyik egyedek vannak meg.
Ebben a 6 éves erdősítésben brutális pusztítást végzett a bálványfa. A tarvágás előtt itt két példány állt, ezek gyökereiből mára olyan sok nőtt ki, hogy hiába telepítették be a területet értékes tölggyel, elnyomva ezzel minden más fajt már közel három hektáron.
Jól látszik a heroikus küzdelem, hogy megállítsák a növényinváziót. A magoncokat szálanként speciális vegyszerrel kenik be.
Nagy László – erdőművelési műszaki vezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Ez a fafaj rendkívül jó szaporodási stratégiával rendelkezik, milliószámra hozza egyedenként ősszel a terméseit. Lependék termése van, amit a szél akár 100 km-re is elvihet, és nagyon jó csírázó képességes.
Annyira gyorsan nő, hogy elveszi a életet jelentő fényt, és megfojtja például az őshonos tölgyet. Emellett ősszel lehulló, erős szagú levelei valószínűleg szennyezik is a talajt.
Az inváziós növény visszaszorítása csak összefogással lehetséges. Ugyanis hiába próbálják megtisztítani az állami erdőket a hagyományos módszerrel elpusztíthatatlan bálványfáktól, ha az utak mentén, a parkokban, vagy a magánerdőkben álló egyedek továbbra is ontják a magokat.
Hírek
Harc a bálványfa ellen
Egyre nagyobb teret hódít magának a vasi erdőkben a XX. század elején a Távol-keletről behurcolt bálványfa. Az inváziós fafaj rendkívül gyors növekedésével kiszorítja az őshonos növényeket. Az utóbbi időben robbanásszerű terjedése valószínűleg a klímaváltozásnak is köszönhető.