A Gergely-nap megünneplését az iskolák patrónusának, I. Nagy Szent Gergely pápának a tiszteletére rendelték el még 830-ban. A gergelyjárás dramatizált játék versekkel, énekekkel. Az egyetemista diákok egykor így gyűjtöttek adományokat, hogy tanulmányaikat folytathassák. Később nem csak maguknak, de tanítóik számára is kéregettek. A 17. században Magyarországon is megjelent ez a szokás, a Dunántúlon élt legtovább.
Vizaverné Horváth Zsófia - tanító, Dési-iskola
"Nem csak adománygyűjtő néphagyomány volt, hanem a diákok ekkor hívták a következő évre a kicsiket iskolába. Ekkor nem volt még kötelező az iskola, és nagyon sok gyerek otthon volt a szüleivel, és hogy a tanítónak legyen folyamatosan munkája, ilyenkor hívták a többiek a kicsiket iskolába."
"Aki nem tanul, üres a feje, mint a kisdob belseje. Aki rosszul nevelkedik, mint a dobot, ütik verik."
A szereplők a katonai toborzás mintájára különféle rangokat viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Papírsüveget, szalagos katonacsákót hordtak, és fakardot csatoltak az oldalukra. A Dési-iskolások műsora ezt a hagyományt eleveníti fel. Szerdán délelőtt a Kőrösi Óvodában adták elő a zenés-verses összeállítást.
Kaiser Dániel
"Sokat énekeltünk, sokat próbáltunk, már három óvodában voltunk."
A diákok három környékbeli óvodát keresnek fel ezen a héten. A nagycsoportosok megismerhetik a leendő elsős tanító néniket, és személyre szóló meghívót kapnak az iskola nyílt napjára.
