A szakemberek szerint sem a munkavállalók, sem pedig az orvosok nincsenek tisztában azzal, hogy jelenteniük kell, ha felmerül a gyanúja a foglalkozási megbetegedésnek, emiatt az esetek többsége láthatatlan marad. Míg a 80-as években kétezernél is több ügyet vizsgált a hivatal országszerte, az utóbbi években alig száz körüli ez a szám. Vas megyében tavaly 3, idén eddig 5 eset jutott el a hivatali szintig.
Kard Enikő főosztályvezető-helyettes, Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
“Munkaerő-piaci helyzet változott meg, a munkáltatási gyakorlat változott meg. Míg régebben a munkavállalók akár az egész életüket ledolgozták egy munkahelyen, mostanában ez kevésbé jellemző. Vannak olyan ágazatok, ahol 3-6 havonta is változik a munkáltató, és így nehéz megtalálni tulajdonképpen azt a munkáltatót, akinél ezt az esetet lehet konkretizálni.”
Főként pszichoszociális terhelésből adódó problémák és mozgásszervi megbetegedések fordulnak elő, amelyekkel a munkavégzés miatt kénytelenek sokan együtt élni. Utóbbiak közé tartzozik, amikor valaki vibrációs hatás miatt szenved károsodást: az útépítők, a köszörűsök körében gyakori, hogy a munkaadó nem veszi figyelembe ezt az ártalmat, így a kéz vérkeringése romolhat. A legsúlyosabb foglalkozási megbetegedések közé tartozik a tüdőrák és a mellhártyarák, amely bányászoknál, lakatosoknál, szigetelőknél a lerakódó azbesztszálak miatt alakulhat ki.
