Az idei évben emlékeztünk arra, hogy 275 éve született a városépítő Szily János püspök, a szombathelyi egyházmegye megszervezője. Az évfordulóról az Országgyűlésben is megemlékeztek. Ágh Péter hétfői felszólalására a kormány nevében Hende Csaba miniszter reagált.
ÁGH PÉTER (Fidesz):
Tisztelt Országgyűlés!
A gyakorlat szerint a napirend utáni felszólalás műfaját a képviselők előszeretettel használják arra, hogy jeles napokra, eseményekre, személyekre emlékezzenek. Az Országgyűlésben helye van az ilyen jellegű megszólalásoknak, hiszen a jelen Magyarországának fejlődéséért dolgozók bölcsen teszik, ha emléket állítanak és tanulnak a haza múltbeli építőitől.
Ennek szellemében gondolunk büszkén Szily Jánosra, a szombathelyi egyházmegye első püspökére, aki főpásztorsága alatt hozzájárult a vasi megyeszékhely mai arculatának kialakításához. Olyan központot hozott létre, amely létrejötte után kétszáz évvel az odalátogató II. János Pál pápa tetszését is bizonyára elnyerte. Az idei évben emlékezünk arra, hogy 275 esztendővel ezelőtt született Szily János. Illő, hogy ezen az évfordulón megemlékezzünk a püspök életútjáról, alkotó pályájáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! A krónikák szerint a Szily család Erdélyből, egy Szatmár vármegyében található Felsőszopor nevű településről származik. Az ifjú János a katolikus Szily Farkas és az evangélikus Poltinger Erzsébet fiaként született 1735-ben. Szülei gondoskodtak a megfelelő taníttatásáról, ebből kifolyólag gimnáziumba a jezsuitákhoz járt Sopronba, a szemináriumot Győrben végezte, majd pedig Rómában is tanult a Collegium Germanicum Hungaricumban. Tanulmányai után teológiai és filozófiai doktori címet szerzett.
1758. szeptember 3-án szentelték pappá. Pályáját káplánként kezdte, majd a győri püspök, Zichy Ferenc titkára lett. Érdemes megjegyezni, hogy a győri egyházmegye templomainak több mint fele Zichy idejében épült vagy esett át nagyjavításon. 1763-tól restauráltatta és felszereltette a székesegyházat. Szilynek bizonyára példaként szolgálhat Zichy Ferenc alkotó munkássága.
Szily tehetségét elöljárói is elismerték, így egyre komolyabb feladatokat kapott. Munkáját az egyházi hierarchiában betöltött tisztségei is mutatják. Az igazi nagy kihívást azonban 1777-ben kapta meg, Mária Terézia a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyéktől függetlenítette Vas és Zala vármegyét, és létrehozta a szombathelyi püspökséget. Élére az akkor 42 éves Szily kapott kinevezést. Beiktatására 1777. augusztus 20-án került sor.
Szily püspöksége alatt soha el nem évülő érdemeket szerzett Vas megye egyházi és kulturális életében, amelyre saját vagyonából is áldozott. Mindjárt munkája kezdetén kiadta azt a főpásztori oktatást, amelyben megfogalmazta a lelkipásztori munkákra vonatkozó főbb irányvonalakat.
Tisztelt Országgyűlés!
Szily János az egyházmegye megszervezése mellett Hefele Menyhért építésszel felépíttette a püspöki palotát, a püspöki szemináriumot, a kanonokházat és egy árvaházat. Az épületek freskóinak megfestéséhez híres művészeket hívott, mint Anton Maulbertschet és Dorfmeister Istvánt. Jó néhány barokk templom, mint a szentgotthárdi, apátistvánfalvai kegyhelyek, továbbá a szombathelyi székesegyház is Szilynek köszönhető.
Bár felvethet kérdéseket a vasi megyeszékhelyen a bontva építés ügye - azaz a középkori vár és templom lebontása, építőköveinek felhasználása -, de kétségtelen tény, hogy Szily 22 éves püspöksége Szombathelyt korának egyik legszebb városává tette. Hitt a város fejlődésében, jól mutatja ezt az, hogy az akkor kétezer lelket számláló Szombathelynek ötezer főt befogadó temploma épült.
Tisztelt Országgyűlés!
Szily egyházszervező tevékenysége során 19 új plébániát hozott létre és kétszer vizitálta az egyházmegyét. Az utókorra maradt vizitációk értékes történeti források, egyebek között a nemzetiségi történet kutatása, nemzetiségi plébániák és népi iskolák megismerése terén. Értékes könyvtárat adományozott a szemináriumnak 1791-ben. 1793-ban megalapította a Királyi Líceumot, ahol rövidesen elkezdődhetett a tanítás. Ő alapította a szombathelyi könyvnyomdát, és élénk kapcsolatot tartott fenn a kor magyar irodalmáraival. Schönvisner István Szily kérésére írta meg művét az ókori Savariáról, Szombathely római elődjéről. Emellett létrehozta a Sala Terránát, az antik város emlékeinek bemutatására.
Felügyelete alatt a szemináriumban kiváló professzorok tanították a növendékeket és teológusokat, a tehetségeseket pedig Rómába küldte tanulmányaik folytatására. A papnevelő intézetben tanultak 1952-ig, a kommunista diktatúráig az egyházmegye kispapjai.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szily János alkotómunkája révén méltó helyet kaphat az egyháztörténelemben, de emellett az építészeti, mecénási, művészetpártoló, nemzetiségeket tiszteletben tartó tevékenységének köszönhetően méltó, ha neve fennmarad a nemzet emlékezetében. Ebben az évben, amikor Szombathely első püspökének 275. születési évfordulójára emlékezünk, tisztelettel adózunk életműve előtt itt, az Országgyűlésben is.
Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány részéről Hende Csaba miniszter úr kíván válaszolni. Parancsoljon, miniszter úr!
DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter a következőképpen reagált:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam!
Nekünk, szombathelyieknek Szily János neve, munkássága rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert ércbe öntött alakját ott látjuk a székesegyházzal szemben, ott megyünk el nap mint nap - mondjuk, a magamfajta, bíróságra gyakran járó jogászember naponta többször is -, de azok miatt az alkotások miatt, amelyeket a képviselő úr olyan géppuskaszerűen fölsorolt itt, valóban öt percbe nehéz volt belezsúfolni egy-egy félmondattal is azokat az óriási alkotásokat, amelyek Szily János útját szegélyezték.(Ami a legmegragadóbb ebben az életműben…)éva/Latorcai-Erdős-Szilágyi/(Hende Csaba)/bl
Ami a legmegragadóbb ebben az életműben, az persze az építészeti örökség, a székesegyház és a püspöki palota, vagy ahogy mifelénk mondják, a püspökvár. Nem áll egyedül Szily János azzal az Istenbe vetett hitből merítkező optimizmussal, amely a barokk kor fellendülésének sok-sok nagy építőjét, földbirtokosát, püspökét, jelentős személyiségét jellemezte. Talán visszaemlékeznek rá, hogy amikor a magyar állam fennállásának 2000. évfordulójáról emlékeztünk meg, akkoriban Nemeskürty István tábornok úr egy beszédében, amelyet éppen a millenniumi év megnyitásán az Operaházban mondott, pontosan erről beszélt, hogy milyen csodálatos, hogy a török után elpusztított, éppen csak fejlődésnek induló, békés életét éppen csak megkezdő országban gomba módra nőnek ki a földből az olyan hatalmas középületek és elsősorban templomok, amelyeknek akkoriban legföljebb az első padjaiban lézengtek néhányan.
Ezek a nagy építők, Szily János és többiek, de beszéljünk most Szily Jánosról, hittek abban, hogy amit megalapítanak, az egyszer majd szárba szökken. És valóban így lett, így történt, Szombathely városa, a mi városunk a Nyugat királynője lett, egész Nyugat-Magyarország gazdasági, kulturális, szellemi és egyben vallási központja, ahol olyan iskolákat tartott fönn az egyház, amelyekben Széchenyi Istvántól Mindszenty Józsefig oly sok nagy magyar tanult.
Engedje meg, hogy a magam és a kormány nevében megköszönjem, hogy megemlékezett a Szombathely jótevőjeként számon tartott Szily János püspökről.
Szombathely, 2010. december 22.
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
