A Székesegyház kottatárában található ismeretlen kéziratokat a nemzetközi adatbázis tartalmával vetette össze Bánó Zoltán. Az egyetemi hallgató kutatási témájaként választotta, hogy elemezi a liturgikus, egyházzenei műveket.
Bánó Zoltán - egyetemi hallgató
„Elsősorban 18. század végi és 18. századi zeneműveket tartalmaz kéziratos formában, valamint az ezután összegyűlt műveket. Sokkal korábbi művet nem találunk a kottatár anyagában, viszont azt hiszem, hogy nagyon sokoldalú ez a gyűjtemény.”
Ez volt az egyik témája az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centruma által szervezett tudományos konferenciának.Az egyetem oktatói és hallgatói is pulpitusra léptek az egésznapos rendezvényen. A cél a bölcsészkaron folyó tudományos munka sokszínűségének bemutatása volt.
Fűzfa Balász - irodalomtörténész
„Próbáltunk keresni egy összefogó szimbólumot, ez lett Arany János, de az előadók számára nem volt kötelező Arany Jánoshoz kapcsolódni, ez egy ajánlás volt. Nagy örömünkre 4 szekcióba tudtuk rendezni az előadásokat: zenei, énekművészeti, irodalmi-nyelvészeti és szlavisztikai szekciót alakítottunk ki”
Több helyi vonatkozású téma is helyet kapott az előadások között. Szó volt például a főispánváltás korszakáról Vas megyében és a köznyelviségről is. Utóbbi témát nehézsége miatt kevesen elemzik. .
Hajba Renáta – egyetemi adjunktus
„Főleg hangtani jelenségekre figyelünk fel. Tervezem egy kérdőív összeállítását is, illetve szeretnék a helyi iskoláknak is egy olyan regionális köznyelvi munkafüzetet összeállítani, amely segítené ennek a nyelvhasználatiság fennmaradását és ezáltal a nyelvjárási jelenségek továbbélését is”
A tervek szerint a konferencián elhangzott előadásokat kötetbe rendezik és megjelentetik.
Hírek
Fénybe öltözteti a világos eget
Arany János sorai adták az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centruma által szervezett konferencia címét. A témák a 200 éve született költő és több helyi érdekesség köré rendeződtek.