A Király utca 14-ben működött egykor az államvédelmi hatóság szombathelyi központja, százakat tartottak itt fogva és kínoztak halálra a kommunista diktatúra idején. A falon ma emléktábla áll. Puskás Tivadar polgármester, Illés Károly és Koczka Tibor alpolgármesterek, valamint Kántás Zoltán önkormányzati képviselő emlékezett az áldozatokra, és helyezett el koszorút.
Lars Kraume német rendező A néma forradalom című filmjét vetítették középiskolásoknak az emléknap alkalmából a Savaria moziban. A történet valós eseményeken alapul.
Hende Csaba - országgyűlési képviselő
"A szolidaritásról szól, a becsületről, a kiállásról és a hitről."
"Figyeljetek! Néma tiszteletadással adózunk az elesett magyar elvtársak emlékére. Elment az eszed, Kurt?"
Egy berlini középiskola diákjai kétperces néma csenddel emlékeznek történelemórán az 56-os magyar forradalom áldozataira. Tettük botrányt kavar, és a fiatalok politikai machinációk főszereplőivé válnak. Ebbe az osztályba járt Karsten Köhler, aki a vetítést követően beszélt az akkori időkről, személyes élményeiről.
Karsten Köhler
"Csak egy évvel később tudatosult bennünk a tettünk súlya. Kistelepülésen éltünk, Berlin mellett, nem jutottunk ismeretekhez, nem voltunk tudatában, milyen nagy hatású dolgot cselekszünk. Minden egyes alkalommal, aamikor látom ezt a filmet, megérint érzelmileg."
Gyertyákkal vonult az emlékező menet a kőszegi Jurisics tértől a temetőig a kommunizmus áldozatainak napján. A szovjet megszállók képviselői mentelmi jogát semmibe véve tartóztatták le és börtönözték be hosszú évekre Kovács Bélát. De nem ez volt a nyitánya az embertelen rendszernek – mondta Kondora Bálint a kőszegi ünnepségen.
Kondora Bálint – alelnök, Vas Megyei Közgyűlés
Szamuely Tibor és a Lenin-fiúk, azaz a vörös terror 1919. június 6-án érkezett meg Kőszegre. A rendcsinálás jelszavával érkező különvonat, mely e napon először Szombathelyre futott be, nagy riadalmat okozott.
A vasutassztrájk letörésére érkező különítmény kivégezte Waisbecker Jenő népfelkelő századost és Hersics György hétgyermekes velemi bírót. A rögtönítélő bíróság száz embert börtönözött be, és egymillió korona hadisarcot rótt ki Kőszegre. Az utókor két fontos feladata az emlékezés és a tagadás, hogy soha többé nem kérünk a kommunizmus ordas eszméiből – emelte ki az ünnepség szónoka, majd elhelyezték a koszorúkat és mécseseket az áldozatok emlékhelyénél. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította ezt a napot a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjává. A rendszernek világszerte százmillió áldozata volt.
