Az 1848-49-es szabadságharc katonái közül a fegyverletétel után sokan bujdosásra kényszerültek, 1200 embert vetettek börtönbe, 50 ezren a harctéren vesztették életüket. A honvédsereg 13 főtisztjét Aradon, Batthyány Lajos miniszterelnököt pedig Pesten kivégezték. A 170 évvel ezelőtti mártírokra emlékeztek a Premontrei Gimnáziumban, az aradi vértanúk 1899-ben kialakított emlékfalánál. Az iskola diákjainak műsora után Melega Miklós, az ünnep szónoka idézte fel a kegyetlen megtorlást.
Melega Miklós igazgató, MNL Vas Megyei Levéltára
Honnan táplálkozott a megtorlást kitervelők könyörtelensége, mondhatni bestiális kegyetlensége? Az osztrák udvar sértett büszkeségéből és bosszúvágyából. Mert elégtételt kívántak venni mindazon megaláztatásért, amelyeket a magyar szabadságharc sikerei következtében a Habsburg-nagyhatalomnak el kellett szenvednie. 06:43
A szónok hangsúlyozta: a több milliónyi magyar lelkét nem sikerült megtörni, a nemzet talpra állt, ahogy az újrakezdés azóta is többször, 1956 és ‘89 után is sikerült. A megemlékezés koszorúzással folytatódott: a város és a megye vezetői, a pártok és a civil szervezetek képviselői rótták le kegyeletüket az emlékfalnál.
Az ünnepség résztvevői ezután a Batthyány térre vonultak, ahol a Kanizsai-gimnázium diákjai idézték fel a 13 vértanú életét és utolsó óráit.
"Feleségének írt búcsúlevelében írta: a gyermekek a te szavaidból fogják megismerni apjukat, és ki mondhatná meg nekik jobban, mint te, hogy apjuk, bár az emberi törvények elítélték, szívében becsületes ember volt, aki meggyőződéséért halt meg."
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket helyeztek el gróf Batthyány Lajos emléktáblájánál.
