“Amit gyűjtünk most: százszorszép, kerek repkény, gyermekláncfű, fehér árvacsalán, citromfű.”
Ezeket a növényeket a karitász ölbői telephelyén nagy mennyiségben termesztik. Az idei csapadékos időjárás nem tesz jót a gyógynövényeknek.
Iszak Csilla - természetgyógyász
“Az idő nem nagyon kedvez most sajnos a gyógynövénygyűjtésnek, az esős időszak tulajdonképpen azt jelenti, hogy a növényeinket jóval hosszabb ideig kell szárítani, megvan az esély, hogy a gyógynövények ilyenkor berohadhatnak.”
Aki a növényeket nem ismeri elég alaposan, az könnyen összekeverheti őket: például a medvehagymának és az enyhén mérgező gyöngyvirágnak hasonló a levele - ez esetben a jellegzetes illat mutatja, hogy a jót választottuk.
“Átható fokhagymaillat. Megszagolod?”
Arra is vigyázni kell, hol szedjük a növényt: a szennyezett területeken olyan kemikáliák kerülhetnek bele, amelyek többet ártanak, mint amennyit a gyógynövény használhatna. Erről korábban kísérletet is végeztek a szakemberek.
Skribanek Anna - hab. főiskolai tanár, ELTE Savaria Egyetemi Központ
“Az Ady tér, illetve a város központi útjait néztük, illetve az arborétumban gyűjtöttünk, igazán jelentős különbség volt, mert napi 3-4 csésze hársfatea megoldotta volna az ólomszennyezésünket, az ugye nem túlságosan szerencsés, hogyha nem jó helyről gyűjtjük be.”
Az ólmozott benzin ugyan már eltűnt, de a korom és a por még mindig magas koncentrációjú lehet. (09:09) Egyszerűen ellenőrizhető: egy celluxdarabkát a növényre ragasztva majd azt (11:45-től) lehúzva róla - megtudjuk, hogy mennyi a rárakódott piszok.
“Egyrészt látjuk a levél mintázatát, szinte sejtek szintjéig, másrészt pedig ha összegyűjtötte a szennyeződést a felületen, akkor azt is lehet látni.”
A külső szennyeződésből pedig már következtetni lehet a belső károsodásra is.
