Első mestere a győri Vagongyári Szabadiskolában Tóvári Tóth István volt. 1954-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1958-ban Szombathelyen telepedett le. 1992-ig a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanáraként dolgozott. Tagja volt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek és a Magyar Vízfestők Társaságának. Munkásságát Pannonia Biennálé-díjjal, nívódíjakkal, Káplár Miklós-emlékéremmel és a Tavaszi Szalon életműdíjával ismerték el. A természet, a táj, a vidéken élő ember iránt elkötelezett magyar festészet hagyományait követte. Horváth János 91 évet élt.
