Kidöntött és lekérgezett fák, lerágott bokrok szegélyezik az Aranypatakot, a mederben pedig számos gátat építettek a hódok Bucsu határában.
Busa Tamás - műszaki igazgató-helyettes, Nyugat- dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Itt jelentősen csökken a meder vízszállító képessége, emiatt a part menti területek elöntésre kerülhetnek. Ez egy külterületi szakaszon viszonylag kisebb problémát jelent, de egy belterületi szakaszon, ahol vagyunk Bucsu közelében is, itt már okozhat olyan problémát, hogy házak kerülnek veszélybe emiatt.
A vízügy szakemberei rendszeresen végigjárják a vízfolyásokat, ahol ilyen, árvízvédelmi szempontból veszélyes hódgátakat találnak, a természetvédelmi hatósággal egyeztetve elbontják.
"Sokszor nem lehet teljesen, mivel az alja betapasztott rész ezeknek a hódgátaknak. Van ahol munkagéppel kell szétbontanunk, de az a tapasztalatunk, hogy néhány napon belül újraépíti a hód."
Azt nem tudni, hogy hány hód él a megyében, hiszen rejtőzködő életmódja miatt nem lehet az állományt megszámolni. Csak a vízügyi igazgatóság területén eddig 200 helyszínen okoztak problémát. Torlaszaik nem csak árvízveszélyt okoznak, hanem esetenként a vízpótlást akadályozzák, a védművekbe fúrt üregeikkel pedig meggyengítik azokat.
Markovics Tibor – igazgató, Őrségi Nemzeti Park
A hódok ezt évszázadokon, évezredeken keresztül művelték. Az, hogy ez most problémát okoz, nem azért van, mert a hód változtatta meg az életmódját, hanem az ember alakította át a környezetét, az életterüket elvette, másrészt olyan helyzeteket teremtett, ami néhány állatfajnak, ezek közé tartozik a hód is, rendkívül kiváló életteret biztosít.
A hódot értékes prémjéért és húsáért az 1800-as évek közepére szinte teljesen kipusztították Magyarországon. 1990 tájékán viszont újra megjelent a hazai vizekben, sőt visszatelepítési program is futott. Európa legnagyobb rágcsálójának hazánkban nincs természetes ellensége. A védett állat eszmei értéke ötvenezer forint.
