Friss rágásnyomokat, kidőlt fákat látni lépten-nyomon a lukácsházi víztározó partján, (9:30) ezen a kis szigeten pedig alig maradt lábon álló ép fa a hódok munkálkodása nyomán. A rágcsálók évek óta jelen vannak és egyre nagyobb károkat okoznak a Gyöngyös-pataknál és az Abért-tavaknál. A törzseket a mederbe döntik, és gátakat építenek, ami elöntésveszélyt okoz.
Busa Tamás - műszaki igazgatóhelyettes, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A Gyöngyös-patakon kidöntött fák nagy részét az árhullámok a tározó leeresztő-műtárgyára viszik, leúsznak az árhullámmal, ott egyben összegyűlik, és több száz köbméternyi fát kell eltávolítanunk a műtárgyról, ami jelentős költséggel jár."
Az ország őshonos hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt szinte teljesen kipusztult. Visszatelepítésük harminc éve kezdődött, azóta spontán vándorlás révén az egész országban megjelentek, természetes ellenség híján állományuk megerősödött. Vas megyében 1000-re becsülhető az egyedszámuk.
Markovics Tibor - igazgató, Őrségi Nemzeti Park
"Hihetetlen erős a fejének a felépítése, izomzata, komoly fákat képes kidöünteni. Részben táplálkozási célból, hiszen a zöld hajtásokat elfogyasztja, részben pedig szüksége is van rá, hiszen rágcsálóról, a legnagyobb testű rágcsálóról beszélünk, folyamatosan koptatni kell a fogait, ezért dolgozik olyan nagyon intenzíven."
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai a tározótavak partján több mint 60 fát kerítettek körbe dróthálóval, ami úgy tűnik, sikeresen távol tartja a hódokat. A hód védett állat, de ha értéket veszélyeztet, riasztással, csapdázással, kivételes esetben fegyverrel történő elejtéssel gyéríthető az állomány.
