Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezett meg a katolikus egyház. A hívek pálma- és barkaágakkal köszöntötték a templomba bevonuló megyéspüspököt és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.
Dr. Veres András, megyéspüspök
"Jézus egy ilyen helyzetben miért fogadta el mégis az őt dicsérő, magasztaló szavakat? Biztosak lehetünk benn, azért, mert tudta: tanítványainak és s körülötte állóknak szükségük van erre az együttes, örvendező bevonulásra, hogy megerősítse őket hitükben, Krisztushoz tartozásukban."
Ez a vasárnap "az Úr szenvedésének vasárnapja" néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A Katolikus Egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor az olajszentelési szentmisével veszi kezdetét a szent háromnap liturgiája. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására. Pénteken délután a Székesegyházban Krisztus halálára emlékeznek a liturgiában, majd este 8 órakor városi keresztútra kerül sor. Szombaton este 7 órakor kezdődik a húsvéti vigília.
Az evangélikus egyházközségben csütörtökön az Úrvacsora szerzésének ünnepével kezdődnek a nagyheti istentiszteletek. Vasárnap, Jézus feltámadásának ünnepén 18 órától Mozart koronázási miséjének tételei csendülnek fel. A református gyülekezetben pénteken, vasárnap és hétfőn Jakab Bálint lelkész és Szakál Elemér nyugalmazott esperes hirdet igét.
