Még ijedősek az alig három hónapos kis kuvaszok. Ők a legkisebbek Tancsics Antal tenyésztőnél, aki több mint 20 éve foglalkozik ezzel a fajtával Vépen. Összesen hat ilyen kutya van a háznál.
Tancsics Antal - kuvasztenyésztő
“Az első alom az 1999. júliusában született meg nálunk. Nagyon sok alom nincs, de próbálja az ember megőrizni a bennük rejlő értéket. Itt a munkaképességet, az egészséges kutyát, a jó idegrendszert értem elsősorban, hogy egy megbízható, jó társa legyen mindenkinek, aki esetleg ezt a fajtát választja.”
A kuvaszoknak rossz a hírük, pedig nem kell tőlük félni, ha odafigyelnek rájuk és jók a tartási körülmények - mondja a tenyésztő.
“Ő is ilyen. Tehát szeretteti magát. Annak ellenére, hogy most így elvan köztük, attól még a területét még meg fogja tudni védeni.”
A kuvaszok száma az elmúlt harminc évben a tizedére csökkent. Most 2-300 törzskönyvezett egyedről tudnak, míg a nyolcvanas években 2800 felett volt a hazai állomány.
“Nagyon kevés olyan nemzet van, vagy nincs is, akinek kilenc ilyen nemzeti értéket képviselő fajtája van, amely minden egyik valamilyen munkára, munkavégzésre alkalmas.”
Ezért is kellene megóvni őket, a másik nyolc őshonos fajtával együtt. Egy szórólapos kampány keretében a gyerekeken keresztül is próbálják meggyőzni a szülőket, hogy ezeket az értékes magyar fajtákat ne hagyják feledésbe merülni.
A mostani támogatással az évi kétezres szaporulatot jelentősen kellene növelni - ezt már a helyi egyesület elnöke mondja.
Pereszlényi István - elnök, Vasi Kynológiai Egyesület
“Lényegesen meg kéne növelni a születendő egyedek számát. Mivel sajnos a genetika az egy olyan dolog, hogyha egy beltenyésztés van, úgynevezett palacknyak hatás jön létre, akkor bizony az a fajta egy idő után telítődik a betegségekkel, és nem olyan minőségű egyedeket lehet előhozni.”
Mindehhez azonban elhivatottság is kell. Amire szükség is lesz, hiszen vannak olyan magyar kutyafajták, amelyek már a kihalás szélére kerültek.
