A Károlyi-kormány rövid ideig hivatalban lévő hadügyminiszterétől származik a kötet címében szereplő mondat, amely után a szerző kérdőjelet tett: Nem akartak katonát látni? Révész Tamás kutatásaira támaszkodva állítja: a Károlyi-kormány nem akarta leszerelni a teljes hadsereget, és nem volt szándékában feladni az ország szélső területeit. Katonapolitikáját mégis sorozatos kudarcok jellemezték.
Révész Tamás - történész
Nem volt képes megfelelő, átfogó s jól szervezett katonapolitikát végrehajtani a fennállása alatt, nagyon jól látszik, hogy a hadügyminisztériumban a teljes káosz uralkodik, ahol a külünböző hatalmi erő-csoportok vetélkednek egymással és próbálják egymst kiszorítani a hatalomból. 10:39 Ez sokkal inkább a káosz hadügyminisztériuma volt, mint a szándékos károkozás hadügyminisztériuma, ahogy a későbbiekben elterjedt. 10:46
A betörő cseh, román és szerb csapatokkal szemben azért tiltották meg az ellenállást, hogy ne tűnjön úgy: Magyarország folytatja a háborút. Ebben az esetben ugyanis a nagyhatalmak feltehetően szabad kezet adtak volna az ország megszállására. Révész Tamás a könyvbemutatón elmondta: 1,3 millió katona tért vissza Magyarországra 1918 novemberében, de csak egynegyedük szervezetten. A könyv érdekessége, hogy az első világháború utáni időszakot az egyszerű közkatonák szemszögéből is bemutatja - emelte ki a szerző egykori tanára.
Vigh Kálmán - történész, tanár, ELTE Bolyai Gimnázium
Tamás a legújabb nemzetközi trendeknek megfelelően egy új vizsgálati módszerrel nézi az első vh. utáni eseményeket. Kitágítva a kört és mélységében az egyén oldaláról.Tehát annak a katonának az oldaláról, aki a lövészárokban harcolt, aki a lövészárokban hazagondolt, és amikor hazamegy, nem úgy találta. 14:25
Révész Tamás könyvében arról is szól, miért nem alakult ki jelentősebb helyi ellenállás a határok védelmében, milyen hasonló események történtek más vesztes országokban és a Károlyi-kormány sikertelen mozgósítása után hogyan tudta megszervezni a Vörös Hadsereget a proletárdiktatúra.
