A hős mártírok előtt tisztelegtek koszorúzással pénteken. A hagyományoknak megfelelően gróf Batthyány Lajos mellszobránál gyűltek össze a Vas vármegyei, a szombathelyi önkormányzat és a kormányhivatal vezetői, valamint a Savaria Múzeum munkatársai, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait, koszorúit. A megemlékezést konferencia követte, amit Batthyány Lajos halálának 175. évfordulója alkalmából szerveztek. Majthényi László, a Vas vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket: felidézte a 2007-es Batthyány-emlékévet, majd Csapláros Andrea mondott beszédet.
Csapláros Andrea - igazgató, Savaria Múzeum
Kutatás és tudomány nélkül nem tudjuk magunkat megmutatni. Nem tudjuk magunkat a közönségnek megmutatni, a múzeumok kiüresednek, és akár az egyetemek is kiüresednek, ha nem tudunk a többiekhez odafordulni, és igenis ezek a találkozások azok, azok a csírák, amiből aztán most egy kicsit eltúlozva a fák, a tölgyfák nőhetnek.
A köszöntő beszédeket előadások követték. Történészek ismertették legújabb kutatási eredményeiket Batthyány Lajos életéről. A szekciók levezető elnöke Tilcsik György nyugalmazott főlevéltáros volt. Elsőként Haris Andrea művészettörténész beszélt az ikervári kastélyról. 1846-ban kezdték építeni.
Haris Andrea - művészettörténész
1848-49-re nincs kész a kastély. Tehát az a kastély, ami a korszaknak a legkorszerűbb kastélya volt, egy olyan épület, ahol nem központi fűtés volt, hanem légfűtés volt de gyakorlatilag azt a komfortot megadta mint a mai központi fűtés, olyan fürdőszobák voltak, ahol állandóan folyó hideg és melegvizes ellátás volt, tehát lehetőség volt rá. Ebben az időszakban ez teljesen unikális volt, és ez a kastély mindennel fel volt szerelve, de mégsem tudta az építtető, a miniszterelnök használatba venni.
A konferenciából hagyományt teremtenének. Akárcsak idén, a jövőben is arra törekednének, hogy az előadások a diákok számára is érdekesek legyenek.
