Milyen kerülőutakra, kiskapukra lelt a helyi lakosság a határon átívelő személyes kapcsolatok fenntartása érdekében? Hogyan vált az osztrák-magyar határ a Nyugat kapujává és hogyan formálta az átkelő két oldalán élők mindennapi életét a hatalom fokozott ellenőrző tevékenysége? A Kronosz Könyvkiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet - többek között - ezekre a kérdésekre keresi és találja meg a válaszokat.
Murber Ibolya - történész, egyetemi docens
A lakosság mindig úgy reagált a XX. században, vagy a legtöbb esetben, hogy kereste azokat a kiskapukat, amelyek az állami akarattal szemben a határon átnyúló kapcsolatok fenntartására törekedett, és ezért választottuk a âkerülőutakonâ kifejezést, mert a lakosság perspektívája az a kerülőutakon megkerüljük az állam által lezárt határokat.
A könyv széles forrásbázisra épülő kutatómunka. Leginkább osztrák és magyar levéltári anyagokra, korabeli sajtótermékekben olvasható életút interjúkra támaszkodtak a könyv szerkesztői. Nagy Adrienn több ezernyi csempész történetnek járt utána.
Nagy Adrienn - történész-muzeológus
Nagyon sok csempész történet van. Itt vonaton keresztül, aztán a levegőben, szárazföldön, mindenhol próbálkoznak. Visznek gyakorlatilag halottas menetnek álcázva a csipkét az egyik határon át, vagy például a vonatba a fülkékbe a szenes kocsiba vagy a vonat alá olyan dolgokat eszkábálnak, amibe bele lehet rejteni akár egy fél sertést is
A kötetben mind a magyar, mind az osztrák perspektíva helyet kap, ahogyan fiatalabb és idősebb történészek szempontjai is megtalálhatóak az összeállításban. A könyv megjelenését az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatta.