"Ez a naptár 2006-tal indul."
13 éve indított először Év gombája szavazást a Magyar Mikológiai Társaság az interneten, akkor a gyilkos galóca nyert. A következő esztendőkben ehető, mérgező, különleges megjelenésű ritkább, és gyakori, ismert fajok győztek vegyesen. A társaság idén az ún. gyökérkapcsolt gombákra kívánta felhívni a figyelmet, amelyek láthatatlanul hálózzák be az erdő talaját, segítve a fák tápanyagfelvételét. (140910gomba 7:14-től) A királytinóru és vöröses nyálkásgomba mellett a legtöbb szavazatot a bronzos vargánya kapta. Ízletes, sokféleképpen elkészíthető, szárítva jól eltartható fajról van szó, a gombagyűjtők kedvence, ami gyakran előfordul a piaci standokon. Szezonban környékünkön is sokan szedik.
Kalauz József - gombaszakértő
"Ez az a gomba, amit nem igazán kell az embereknek bemutatni, mert mint vargánya nagyon sokan mennek gyűjteni, nyár elejétől fogva majdnem a késő őszbe hajlóan, ha olyan az időjárás, akár folyamatában is előjöhet."
Kilencedik alkalommal választhattak Év vadvirágát az internetezők a természettudományi múzeum felhívására. A tündérfátyolt és a macskaherét maga mögé utasítva a magyar zergevirág nyert a szavazatok 47 százalékával. Ez a hegyvidéken honos, élénksárga virág 1982 óta védett, eszmei értéke 50 ezer forint.
Balogh Lajos - botanikus, Savaria Múzeum
"Elterjedését illetően Magyarország középső területei, a Magyar-Középhegység középső részei, Dunazug-hegység, Vértes, Mátra, Bükk, ahol gyakrabban előfordul, bár sehol sem gyakori. Illetve Mezőföldön, Mecsekben, Villányi-hegységben és alföldi síkvidéki száraz erdőkben."
A magyar zergevirág a fészkesvirágzatúak közé tartozik, szirmait áprilisban bontja. Neve arra utal, hogy a zerge szívesen legeli. Vasi vonatkozása, hogy egyik keverékfaját Gayer Gyula szombathelyi botnaikus írta le először.
