A Savaria Múzeum herbáriumában a Dunántúl legnagyobb, több mint százezres növénygyűjteményét őrzik. Ezek között az év vadvirága is megtalálható.
Az egyik a keresztes tárnics, amely inkább a száraz ligetekben él, a másik nedves bükkösökben, fenyvesekben a fecsketárnics, és a harmadik az év vadvirága, a hegyi rétek, lápi rétek növénye, a kornistárnics.
Ez a préselt növény éppen 125 éves, akkor gyűjtötték a kőszegszerdahelyi erdő szélén. Ma már tilos leszedni, hiszen védett növény. A növény latin neve, Gentiana pneumonthe a növény enciánkék virágára és gyógyhatására utal.
Balogh Lajos – botanikus, Savaria Múzeum
A genciána nemzetség neve Dioszkoridész szerint a Krisztus után 200 körül élt Gencius illír királyról kapta a nevét, aki annak idején ezt a növényt a pestis ellen ajánlotta. A későbbiekben Melius Péter középkori füveskönyv írónk is tüdőtárnicsnak nevezte, hiszen a tüdőbaj, a pneumónia gyógyítására alkalmatos növény volt.
A kornistárcsot egykor szépsége és főként gyöktörzsében rejlő gyógyhatása miatt tömegesen gyűjtötték.
Markovics Tibor – igazgató, Őrségi Nemzeti Park
Ennek ellenére még is szép állományai fennállnak és évről évre virágoznak. A virágzás viszonylag hosszú ideig tart. A nyár közepén kezdődik, és több hónapon keresztül virágzik és folyamatosan érik be a magja, ami egészen apró. A növény maga 30-40 cm magasra nő meg.
Az év vadvirága Vas megyében jellemzően az Őrségben, de Nárai mellett és itt ezen a bozsoki réten is megtalálható. A védett kornistárnics eszmei értéke 10 ezer forint.
