A Vas Megyei Levéltári Napot ezúttal a Megyeháza dísztermében tartották. Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. A lobbizás eredetéről beszélt és egy közismert sorozatból idézett, miszerint „Mindent fel kell jegyezni, mindennek meg kell maradni, mert mi nem maradunk itt örökké.” A levéltáros munkája akár egy nyomozóéhoz is hasonlítható, mikor összerakja a múlt mozaikjait. Idén a szakmai napon a lobbizás, az érdekérvényesítés és a hatalmi befolyásolás kérdéskörét járták végig az előadók.
Melega Miklós – igazgató, MNL Vas Megyei Levéltára
„Az, amivé Vasvármegye vált, Szombathely vált napjainkra, abban benne vannak azok az érdekérvényesítő küzdelmek, hatalmi harcok, amik akár személyek, családok, városok, sőt megyei viszonylatban is megjelentek, és az előadásokban is szó lesz arról, hogy Vasvármegye hogyan vetélkedett Zala megyével, vagy Sopron megyével egy-egy jelentősebb pozíció, vasútvonal, vagy fontosabb államigazgatási szervezet megszerzése tekintetében.”
Az egyik 17. századot taglaló előadásban elhangzott, hogy Szombathely megtalálta a kellő csatornákat, hogy gazdasági érdekeit érvényesítse. Szó esett a Nádasdyak viszályáról a kőszegi polgárokkal, és többek között az 1800-as évek elejéről származó titokra is fény derült. A mezővárosban akkor csak három zsidó család kapott letelepedési engedélyt, az adóösszeírásokban viszont további három bukkant fel.
Tilcsik György – nyugalmazott levéltárigazgató
„Itt éltek, itt adóztak, a városi kollektív döntések pedig ezzel teljesen ellentétesek voltak. Én ezt az ellentmondást próbáltam meg feloldani. Nagyjából arra jutottam, hogy volt egy jogi rés. Jelesül az, hogy ahol ők laktak, az nem a saját tulajdonuk volt, mert zsidó személyeknek nem lehetett polgárjoga.”
A konferencián szó esett többek között a gazdasági és kapcsolati tőkéről, a városi strandfürdő létesítéséért a 30-as években folytatott társadalmi vitáról, és a „szombathelyi fejedelemként” említett Gonda elvtársról, Vas megye egykori tanácselnökéről is hallható volt előadás.
