(asztro_2)
atmo 00.14-25 ének: “minden állat megy nyugodalomra, az istentől kirendelt álomra”
Ezzel a magyar estvéli énekkel nyílt meg a Múzeumok éjszakája szombathelyi programsorozat első eleme a Vasi Skanzenben a hétvégén. A téma különleges. A környezetétől elszakadt 21. századi ember ma már csak rácsodálkozik a régi hagyományos kultúrára, pedig volt idő, amikor még a nap, a hold és a csillagok járása határozta meg a mindennapokat.
Sári Zsolt - főigazgató-helyettes, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
“Az idő fogalma egészen más volt, mint napjainkban. Ma, amikor mindent órához mérünk, mindenhová sietünk, sehonnan nem akarunk lemaradni, és az online világban pedig azt gondoljuk, hogy naprakésznek kell lennünk, és folyamatosan ott vagyunk. Ehhez képest a paraszti világ egy sokkal lassabb felfogással dolgozott, és nem az óra, hanem az őt körülvevő természet határozta meg.”
A szabadtéri tárlat egyben a Savaria Múzeum intézményei idei tematikus kiállítás-sorozatának is nyitánya. A Vasi Skanzen három helyiségben mutatja be a csillagászati szimbólumokkal díszített hétköznapi és szakrális tárgyakat. De nemcsak ezekben, hanem a hagyományos paraszti élet ciklikusságában is tettenérhető a természethez való igazodás.
Horváth Sándor - intézményvezető, Vasi Skanzen
“Az évszakok változásával, a nap és a hold járásával igazodóan élik az életüket az emberek évről évre, újra és újra. És így próbáltuk meg a különféle évszakokhoz kötődően a hónapok egymásutánjában bemutatni az egyik vagy másik ilyen vagy olyan jeles naphoz kötődő dogokat. Akár a regulát, akár a tiltást, akár a népszokást.”
(tuzes) Ezek legtöbbje Szent Iván éjjelén a szerelem- és házasságjósláshoz kötődött. Hiszen ahogy június 24-éig hosszabbodnak a nappalok, úgy reméltek gyarapodást az emberek saját családjukban, jószágaik körében is.
atmo 01.57- ének: “ég a tűz, szentiváni tűz”
A tűzugrás hagyományához sokfelé ilyen szép rítusénekek kötődtek Kárpát-medence-szerte. (01.01-, 02.35-) Szokás volt még, hogy az elhasználódott ágsöprűket a férfiak meggyújtották és a magasba hajigálták. Gyakori volt az is, hogy az eladósorban lévő lányok a fára dobálták koszorújukat, s ha az fenn maradt, esküvőben bízhattak. A szokások bemutatásában a most 50 éves fennállását ünneplő Béri Balogh Ádám Táncegyüttes tagjai segédkeztek.
