Hírek

Április 22. a Föld napja, amely a környezet- és klímavédelemre hívja fel a figyelmet 1970 óta

2020. április 22., 15:05

A koronavírus miatti veszélyhelyzet ennek az alkalomnak is új értelmet ad, kutatók szerint ugyanis a járvány többet használ a bolygónak, mint a klímaegyezmények. Miután nagyrészt leálltak, vagy csökkentett üzemmódban termelnek a gyárak, mérséklődött a légi- és autóforgalom, kitisztult a levegő és a vizeink.

Április 22. a Föld napja, amely a környezet- és klímavédelemre hívja fel a figyelmet 1970 óta

A műholdfelvételek tanúsága szerint Kína kizöldült, eltűnt a szmog, Indiából pedig ismét látszanak a Himalája csúcsai. Úgy tűnik tehát, hogy a hétköznapi életritmus lassulása jó hatással van a bolygóra. Ám valójában nem a Föld lélegzik fel, hanem mi, emberek - véli Pék Tibor építőmérnök, aki vízügyi szakemberként több mint két évtizede végez klímakutatásokat, könyvet írt és előadásokat tart a témában.

Pék Tibor - építőmérnök
"A Föld kéreglemezei nem gyorsulnak föl és nem is lassulnak le, a Hold-Föld távolság is tudjuk, hogy változik, az se fog meggyorsulni, se lelassulni, a tűzhányók sem fognak gyakrabban kitöürni, se ritkábban. Márpedig ezek a tényezők a Föld életének igazi meghatározói. Mindenki azzal fogllakozik, hogy a Föld föllélegzik, de nem biztos, hogy a Földnek van szüksége föllélegzésre, sokkal inkább nekünk, embereknek. Ugyanis attól, hogy mi lelassultunk, ettől nem a Föld fog fellélegezni, hanem mi emberek."

A természet visszafoglalja az elhagyatott helyeket: Dél-Afrikában a turizmus elmaradásával az úttesten napoznak az oroszlánok, Ausztrália utcáin kenguruk, a Japán nagyvárosokban szarvasok, Olaszországban vaddisznók sétálnak. A Föld szó szerint elcsendesedett, az ember okozta szeizmikus rezgések mérséklődése műszerekkel is kimutatható. Mivel kevesebbet fogyasztunk, vásárolunk, ökológiai lábnyomunk is látványosan csökken - mondja a meteorológiai társaság helyi vezetője.

Kúti Zsuzsanna - kutató-tanár, elnök, MMT Szombathelyi Csoportja
"Lehet látni, hogy nincsenek úgy dugig tömve, telenyomva a szemetesek, mint a korábbi időszakban, sokkal kevesebbet fogyaszt a lakosság, kevesebbet vásárol, csaka a szükséges élelmiszerekre korlátozódik a vásárlás, nincs a médiahatás, nincs presztízsfogyasztáős, így valóban csökkenhet az ökológiai lábnyomunk, lakossági szinten mindenképp."

Pesszimista jóslatok szerint a járványhelyzet csak átmeneti szünetet jelent, és csupán késlelteti a klímaváltozás folyamatát. Amint véget ér, az emberek visszatérnek a „régi” életükhöz: utazni, fogyasztani és termelni fognak, amivel a károsanyag-kibocsátás ismét visszaáll az eredeti – ha nem még magasabb – szintre. Sőt, hozzáértők arra számítanak, hogy a pénzügyi nehézségek miatt a vállalatok kénytelenek lesznek felfüggeszteni zöld beruházásaikat.