Tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a vállalkozások iparűzési adójának felét elengedi. A kedvezmény érvényesítéséről február 25-ig nyilatkozhattak. Szombathely polgármestere akkor levélben fordult a helyi vállalkozókhoz, hogy aki teheti, a város érdekében a teljes adót fizesse meg.
Nemény András – polgármester, Szombathely
„Az első pillanatban nagyon sok vállalkozó jelentkezett, hogy hogyan tehetné meg, hogy nálunk hagyja a pénzt, és ezért találtunk ennek egy ilyen formát, hogy én levelet írok valamennyi vállalkozónak, és aki megteheti, és nem nagyon hiányzik a költségvetéséből, és úgy gondolja, hogy neki fontos, hogy a várost támogassa, az meg tudja ezt tenni.”
Az 1,2 milliárd forintos kiesés így a vállalkozói összefogásnak köszönhetően 400 millióval csökkent. A pénzügyminiszter a napokban bejelentette, hogy az iparűzési adókedvezményt a következő évre is meghosszabbítják. Ez az önkormányzatok számára újabb érvágás.
Horváth Attila – alpolgármester, Szombathely
Azt tudom mondani, ha elmarad a kompenzáció, mint ahogy egy évvel ezelőtt Szombathelyen azon nagyon-nagyon kevés város egyike volt, aki sem karácsony előtt, sem később nem kapta meg az egyébként működéséhez szükséges összeget, akkor a város tényleg kilátástalan helyzetben van. Nem tudok olyan megoldást mondani, ami nem jár vagy olyan vagyonelemek értékesítésével, amiket nagyon nem szeretnénk eladni.
A minimálbér jövő évi emelése is jelentős plusz kiadást jelent a városnak.
Horváth Attila – alpolgármester, Szombathely
„Az, hogy ilyen mértékben növekedett a minimálbér, ennek nyilván egyszer az ember örül, másrészt ha tényleg bekövetkezik, hogy ennek a teljes terhét az önkormányzatokra hárítják, az csak Szombathely vonatkozásában több mint 600 millió forint extra kiadást jelent. Hangsúlyozom, miközben elvonnak 1,2 milliárdot, akkor normatíva hiányként 600 millió forint jelenik meg.”
Az önkormányzatokra nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így az országban néhány település már jelezte, hogy az elszabadult árak költségeit nem bírják. Szombathelyen ez százmilliós plusz kiadást jelent. A közétkeztetés pedig a jelentősen megemelkedett alapanyagárak miatt 80 millió forint többletforrást igényel.
