A Vasi Szemle című folyóirat 1933-ban jelent meg először, életre hívója a Vas-vármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete, első főszerkesztője Pável Ágoston volt. 1944 és 1957 szünetelt a kiadása, így 2021-ben a 75. évfolyamot vehetik kezükbe az olvasók. A lap a küldetésnyilatkozata szerint nemcsak a megye, hanem a tágabb térség tudományos, kulturális érdekeit szolgálja - mondta el kulturális magazinműsorunkban a főszerkesztő.
Mayer László - főszerkesztő, Vasi Szemle
“Egyrészt a történeti Vas megyéről beszélünk, amikor a Vasi Szemle érdeklődési körére a célközönséget próbáljuk számba venni. Természetes, hogy Burgenland, illetve a mai Szlovénia területét is érinteni kell. Másrészt az is teljesen természetes, hogy a környező megyék, tehát Zala, Veszprém, Győr-Moson-Sopron mindenképpen a figyelmünkbe, az érdeklődési körünkbe tartozik.”
A legutóbbi lapszámban a trianoni évfordulóhoz három írás kapcsolódik: Dominkovits Péter Házi Jenő levéltárosnak az 1921-ben elhangzott beszédét közli, melyet a szombathelyi színházban mondott el, szót emelve Sopron és Nyugat-Magyarország megtartásáért. Tóth Csaba festőművész azt veszi sorra, miképp reagáltak a Vas megyei képzőművészek a trianoni tragédiára. Bodó Judit a gyermekvonatokról ír, amelyek az első világháború után azzal a céllal indultak Nyugat-Európába, hogy segítsék a magyar gyermekek testi-lelki megerősödését. A nemzetközi humanitárius akcióban jelentős szerepet vállalt a szombathelyi származású pap, Knebel Miklós is.
Bodó Judit - történelemtanár
“Azt is felismerte a magyar társadalom, főleg az uralkodó elit, hogy egy gyermekdiplomácia válhat ezekből az akciókból, hiszen a gyermekek szemével közvetíthetik ezeket az állapotokat, illetve a trianoni Magyarországot is be tudja mutatni.”
A múltnak kútja rovatban Szendy László apát-plébános 1966-os kéziratban maradt tanulmányát olvashatjuk Szent Márton életének időrendi kérdéseiről. Csiszár Zoltán a Kemenes tájnév etimológiájával foglalkozik. Benczik Gyula Domonkosfa történetének a mohácsi csatától a török kiűzéséig tartó fejezetét veszi górcső alá. Bariska István pedig két korabeli levél alapján tárja fel, mi történt Kőszegen a reformációt megelőző években. Kovács Eszter Katalin a hajdani polgármester, Kiskos István munkásságán keresztül Szombathely múlt század eleji történelmének megismeréséhez nyújt adalékot. Horváth Csaba Sándor a hidegháborús évek hazai vasúttörténetébe enged betekintést. Végül a Magyar Nyugat rovatban Tóth Csaba folytatja elemzését arról, miként jelenik meg Vasvár és a Hegyhát ábrázolása a képzőművészetben.
