"Csengő hangú énekszó."
Az Erkel-kórus tagjai dallal nyitották a rendezvényt, majd a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte a résztvevőket. Nádor István elmondta: Trianonnal rengeteg mérnöki létesítményt veszített az ország, a vasúthálózat 62, a folyók vízerő-potenciáljának 95, a sóbányák 100 százaléka határon túlra került. S bár a sebek gyógyulóban vannak, emlékezni örök kötelességünk. Ezért 101 fát ültetnek el idén a megye több pontján. Tervüket tavaly, a kerek évfordulón szerették volna megvalósítani, de a járványhelyzet közbeszólt.
Nádor István - elnök, Vas Megyei Mérnöki Kamara
"Ennek legalább két indíttatása van: a mérnökök számára a környezet védelme és a mérnöki történelem ápolása is fontos. A mérnöki létesímények mellé - emlékezve arra, hogy Trianonban sok mérnöki létesítményt is elvesztettünk - fasort ültetünk, ide és a GySEV néhány vasútállomására."
A vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy az ország Trianon előtt vízügyi szempontból egy egység volt, ami a békediktátummal megbomlott. Ennek következményei például a Duna vízpótlási nehézségei, a Rába habzása, vagy a tiszai hulladékszigetek érkezése Ukrajna felől.
Busa Tamás - műszaki igazgatóhelyettes, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"Azonban nem csak problémák látszanak. Kényszerűségből kialakult a határvízi együttműködés rendszere, ami igazgatóságunk területén három országhoz is kapcsolódik. Bátran állíthatom, hogy az osztrák, szlovén és horvát kollégákkal nemcsak magas szakmai színvonalon tudjuk kezelni az osztott vízgyűjtőket, hanem baráti kapcsolat is kialakult közöttünk."
Takács Ádám, a GySEV személyszállítási igazgatója arra emlékeztetett: Trianon a vasutat is kemény helyzet elé állította. 1923-ban államközi egyezménnyel jött létre a magyar-osztrák vasúttársaság. Básthy Béla, Kőszeg polgármestere a mérnököket méltatta, akik nagy szerepet vállaltak az ország újjáépítésében, valamint Kőszeg trianoni sebeiről beszélt. Az eseményen megjelentek a jövő szakemberei, az ELTE Savaria Egyetemi Központ gépészmérnök-hallgatói is, akik tevékenyen részt vettek a faültetésben. Egyelőre nyolc juharfát telepítettek, a többit majd ősszel, az erre legideálisabb időszakban ültetik el, így jön létre az emlékfasor a 2010-ben átadott tározó mellett. A csemetéket csatárláncba fejlődve öntözték meg.
A tóparton nemcsak fasor, hanem mostantól emlékkő is idézi Trianont. Az emlékművet a természet és Veres Gábor együtt alkotta meg. A jókora üledékes homokkő az ábrahámhegy-kisőrsi bányából való.
Veres Gábor - szobrászművész
"Nádor úrral megegyeztünk, hogy semmi trükk, semmi megszokott kettőskereszt, hármashalom, ezeket nem. Hanem az őshaza, a magyar természet teremt sok-sok kincset, például követ is, ez a Pannon-tenger üledékes köve. Csak el kellett menni a bányába, és kiválasztani."
Az Abért-tóhoz összesen 53 juharfa kerül, a többi 48-at vasútállomásokra ültetik majd például Jákon és Vasváron. A faültetés közel egymillió forintos költségét a kamara állja a tagdíjakból.
