Szombathely első püspöke, Szily János 1791-ben tette le a nagytemplom alapkövét. Az építéstől napjainkig ad számot a Sarlós Boldogasszony-székesegyház történetéről a kiadvány, de felidézi például azt is, hogy az alapozáshoz felhasználták a hajdan a helyén magasodó vár templomának köveit.
Kiss Gábor - régész
“Ez a középkori épület, amit többszörösen kibővítettek, kicsi volt az akkori igényeknek, Szily püspök igényeinek, és ezért kezdte ezt a ma álló székesegyházat építeni.”
A város arculatának meghatározó eleme a székesegyház, amihez az itt élőknek számos emléke kötődik - mondta Puskás Tivadar polgármester. Majd a szerkesztő idéztett a gazdagon illusztrált kiadvány fejezeteiből.
Lendvai Rezső - szerkesztő
“A pincétől, a kriptától a toronyig végigjárjuk azokat a területeket, ahol ennek a székesegyháznak a titkai vannak.”
A tervező, Hefele Menyhért vázlatai, az építés későbbi fázisai, majd a bombázás utáni újjápítés részletei is helyet kaptak a kiadványban. A történeti áttekintés mellett az egyházmegye püspökeiről, plébánosairól, az épület művészeti értékeiről vagy éppen az orgonákról és a toronyórákról is tájékozódhat az olvasó.
Széll Kálmán - tiszteletbeli egyházközségi elnök
“Amikor egy ilyen múlttal foglalkozó kiadvány a kezembe kerül, az jut eszembe, mint amikor egy herendi korsó összetörik, ezer darabra törik, és ezt az ezer darabot össze kell szedni, össze kell ragasztani. Ez tulajdonképpen a múltnak a felkutatása.”
Turisztikai céllal, a székesegyházban található bombázási emlékhely látogatóinak kérésére készült el a füzet, amit szintén most vehettek először kezükbe az érdeklődők.
Koltay Ferenc - szerkesztő
“Akik emlékeztek és átélték ezt a tragédiát, az ő gondolataikat tartalmazza, illetve tartalmazza, hogy mi látható a kiállításban. Bemutatjuk, azt is, ahova nem jut el mindig a látogató.”
A bemutatón szó esett arról is, hogy a székesegyház teljes felújítása a végéhez közeledik. Eredeti pompájának teljes helyreállításához azonban szükséges még számos díszítés, leginkább a mennyezeti freskók pótlása.
