A tömördi madárvártán tavasztól késő őszig vizsgálják a madarakat. A több hektáros területen számos ilyen hálót feszítettek ki, hogy a befogott állatokat meggyűrűzhessék. Tulajdonságaikról pedig pontos nyilvántartást vezetnek.
Mindegyik kap egy gyűrűt, feljegyezzük, és ha azt a madarat visszafogják bárhol a világban, akkor azt az adatot már tudják, lehet tudni, hogy merre jár a madár, meddig él a madár, visszatér-e ugyanarra a helyre. A vonulását mutatja a madárgyűrű. 8.22
Húsz éve dolgoznak itt az önkéntes biológusok, ez idő alatt több mint 120 ezer madarat gyűrűztek meg. Munkájukat bárki figyelemmel kísérheti, rendszeresen fogadnak például iskolás csoportokat. A gyerekek amellett, hogy számos információt hallhatnak a madarakról, megsimogathatják, sőt ők engedhetik szabadon azokat.
Tamás Örs István
Szerintem az volt a legérdekesebb, hogy a hálók úgy vannak, hogy vannak ilyen kicsi zsebek, amikor a madár repül szembe a hálóval, akkor belepottyan a zsebébe. 40.39
Lupás Dorottya
Ahogy felgyűrűzték, megmérték a súlyát, a szárnyát, hogy mekkora, aztán mikor elrepült, az szép volt. 44.49
Ezt a feketerigó visszatérő vendég, a nyilvántartás szerint már augusztus elején is befogták itt.
A kánikulában kevesebb a víz és a táplálék, ezért a rigó súlya csökkent, de több madárnál is tapasztalták ezt az önkéntesek.
Illés Péter – biológia tanár
A hosszú forróságban egy kicsit kevesebb zsírtartalékot tudtak felhalmozni, ez látszik. A vonulás épp csak hogy elindult. A korábbi években ilyenkor már megindult a csicsegő füzikék vonulása például. Most ez éppen csak elindult. A nagy meleg miatt késik a vonulás.
Egy-egy madár néhány nap alatt több száz kilométert tesz meg, jó kondíció nélkül nagyobb az elhullás út közben. A vonulást a füzikék, a légykapók, és a kerti poszáták kezdik, a sort novemberre a királykák, a szürkebegyek és a szőlőrigók zárják.
