Gáspár Mihály, a Savaria Egyetemi Központ dékánja a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szombathelyihez hasonló felsőoktatási intézményeknek a népegészségügy területén kötelezően szerepet kell vállalniuk. Szó volt arról, hogy általános iskolai kereteken belül a mostaninál sokkal szigorúbb klebelsbergi elvek visszatérése várható. Reál és humán iskolák jöhetnek létre és kötelező lesz az egészségtan tantárgy.
Dr. Oroszlán György - igazgató, SEK Egészségfejlesztési Intézet
"Reményeink szerint újra jelentős szerep jut az egészségfejlesztés és nevelés terén végző hallgatóknak, ha megvalósul az egészségtan oktatása az iskolában."
Ezt erősítették a volt egészségügyi miniszter, Mikola István szavai is, aki nemzeti szándékról és hosszú távú, konszenzusos népegészségügyi stratégiáról beszélt.
Mikola István elmondta, hogy 2009-ben volt először kevesebb a társadalombiztosításból befolyt összeg, mint amennyit az állam az egészségügyi ellátásba kénytelen volt betenni a költségvetésből. Ez részben a csökkenő bérekkel, másrészt a csökkenő egyéni társadalmi felelősségvállalással magyarázható - az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke szerint, aki az alapellátásban dolgozó orvosokat érintő változásról is szólt.
Mikola István - elnök, Országgyűlés Egészségügyi Bizottság
"Az első nagy változás, hogy a népegészségügyi feladatok nagy részét is meg fogják kapni a betegségmegelőzés, szűrések, védőoltások szervezéséhez. Ehhez teljesítmény szerinti forrásokat is hozzá kell rendelni."
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke beszélt a főként orvosokból álló hallgatóságnak egy Közép-Kelet Európai Népegészségügyi Központ létrehozásának tervéről, amelyet Magyarország az európai elnökség idején valósítana meg.