Göncz László muravidéki történész több, mint egy évtizede kezdte el kutatni újonnan megjelent kötete témáját. A könyv által megismerhetjük a muravidéki szlovének helyzetét és belső rétegződését 1918 őszétől 1919 nyaráig, az akkori magyar kormány viszonyulását a Mura mentén élő szlovén közösséghez és az érintett terület hovatartozásához. Tárgyalja a magyar Tanácsköztársaság időszakát, a Muravidék iránti szlovén területi igényeket, valamint a párizsi békekonferencián folytatott egyeztetéseket a tájegység hovatartozásáról.
Göncz László - történész
“Végülis 1919 májusában, majd de jure júliusában végérvényesen döntöttek a terület hovatartozásáról, tehát nagyjából ezt az utat járja körül ez a monográfia, felhasználva tehát magyar, szlovén levéltári forrásokat, szakiradalmat, a korabeli sajtót, a korabeli szakirodalmat és hát mindent amit el lehetett, el tudtam érni az elmúlt 15 esztendőben amióta ezt a tágabb értelemben vett témakört kutatom.“
A kötetet a levéltárban mutatták be kedden. Melega Miklós, a levéltár igazgatója köszöntőjében elmondta, három évtizedes barátság fűzi a szerzőhöz. Kitért a jelentős kutatómunkára is, melynek eredménye ez a kiadvány.
Melega Miklós - igazgató, MNL Vas Vármegyei Levéltár
“Egy fajsúlyos kötet, egy igazi monografikus idényű feldolgozás, hiszen majdnem 600 oldalon tárgyal egy olyan viszonylag kis intervallumot 1918 őszétől az első világháború végétől a Muravidék jugoszláv megszállásáig, 1919 augusztusáig, tehát nem egészen egy egy éves időtartamot, most el lehet képzelni, hogy milyen részletességű ez a feldolgozás, ha egy ilyen vaskos kötet született belőle.”
A kötet a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg, melynek vezetője, Gyurácz Ferenc a könyvbemutatón úgy fogalmazott: a szerző ezt a végtelenül alapos tanulmányt regényi izgalmassággal írta meg. A könyv tartalmát és hátterét Göncz László ismertette a megjelentekkel.
