A könyv részletesen ismerteti Schönvisner István munkásságát. A 18-19. században élt tudós a jezsuita rend tagja volt, szabadidejében foglalkozott régészettel és numizmatikával. A Budai Egyetem könyvtárának másodőreként dolgozott, majd az újonnan alapított Érme- és Régiségtan Tanszék első professzora lett. A tudományos igényű hazai régészet atyjaként tartják számon, ő vezette az első ásatást: 1778-ban azonosította Aquincumot, feltárta az egykori fürdőt, eredményeit rögtön publikálta is. A romok fölé épületet emeltetett, hogy megóvja a pusztulástól - tehát mondhatjuk, hogy vele kezdődött a magyar műemlékvédelem is. A szerző több latin nyelvű forrást, köztük Schönvisner saját kezűleg írt önéletrajzát is feldolgozta.
Sánta Sára - történész
Az első tervszerű ásatást ő vezette Magyarországon, Aquincum első ásatójaként emlékszünk az ő nevére. Sajnos nagyon elfelejtették. Munkássága után 80 évvel indultak el a nagyszabású ásatások Aquincumban, és ő maga feledésbe merült. Az utóbbi években - remélem nekem is köszönhetően - felélesztettük az ő munkásságát.
A felszámolt szerzetesrendi könyvtárakból mentette, ami menthető, értékes példányokat juttatott Szombathelyre is - részt vett az Egyházmegyei Könyvtár alapításában. Szily János püspök kérésére 1791-ben megírta Szombathely történetéről szóló művét Antiquitatum et Historiae Sabariensis... című könyvét, ami az első hazai városmonográfia volt.
Sosztarits Ottó - régész, intézményvezető-helyettes, Iseum Savariense
Harminc egynéhány pénz és ugyanennyi kőemlék volt ekkor mindösszesen ismeretes, meg egy mozaik. Ezen kívül az antik auktorokat ismeri. Ehhez képest döbbenetes dolgokat ír le és állapít meg a városról, egészen kiváló régész.
A tervek szerint év végén megjelenik a Schönvisner első ásatásáról szóló latin nyelvű munka magyar fordítása.
