A megye állatorvosi kara 1992-től emlékezik az állatorvosi egyetem és az állatorvosi hivatás megalapítójára. 13 éve pedig ezt Tolnay Sándor szülőfalujában teszik.
Horváthné Sélley Erzsébet – megyei főállatorvos, Vas Megyei Kormányhivatal
„Talán párhuzamot lehetne vonni Tolnay koráról, a XVII. század második feléről, a járványügyi helyzetről, amikor az állategészségügy területén is komoly járványok: keleti marhavész, száj- és körömfájás pusztítottak, és a humán viszonyok sem voltak kedvezőek. Rettentő magas volt a csecsemőhalandóság, skorbut, tífusz, minden, amit el lehet képzelni.”
Az állatorvosok ma is folyamatos kihívások előtt állnak: fontos feladat például az afrikai sertéspestis terjedésének lassítása. Magyarországon más országoktól eltérően sikerült ezt a betegséget a vaddisznó állományban tartani. A madárinfluenza a vadmadarak vonulása miatt visszatérő probléma. Idén augusztusban hazánkat madárinfluenza mentessé nyilvánították.
Helik Ferenc – elnökhelyettes, Nébih
„Nagyon fontos, a mostani aktualitás is mutatja, hogy a koronavírus idején maga a vírus kiindulása több elmélet szerint az állatoktól keletkezett. Emiatt fontos, hogy mind a humán-, mind az állategészségügyi szolgálat, a járványügy és a szakemberek együtt dolgozzanak, és egyre jobban a one helps, az egy egészség szemlélet érvényesül a világon.”
Szó esett az utánpótlás képzésről is. A Tolnay Sándor alapította Állatorvostudományi Egyetem idén a 235. tanévét kezdi.
Sótonyi Péter – rektor, Állatorvostudományi Egyetem
„Nagyon népszerű. Az állatorvosi szakma érzelmileg motivált szakma. 6,5-szeres a túljelentkezésünk. Magasabb a felvételi pontszámunk, mint az orvosi egyetemek átlaga, annál 30 ponttal magasabb a felvételi. Nagyon nehéz bejutni.”
A hallgatók kétharmada külföldről érkezik a népszerű magyar egyetemre. Vas megyében mintegy 70-80 állatorvos dolgozik a hatóságnál és a praxisokban. Az emléknap résztvevői a hagyományokhoz híven lerótták tiszteletüket a szakma alapjait megteremtő Tolnay Sándor szobra előtt.
