5700 tanár hiányzik a közoktatás rendszeréből, a következő években 75 ezren vonulnak nyugdíjba, és egyre szűkebb az utánpótlás - a helyzet tehát kritikus. Az állam a GDP 3,3 százalékát költi közoktatásra, miközben 6 százalék lenne az optimális. Az éveken át elhúzott béremelés mára elvesztette az értékét, sok az ingyenes túlmunka, és az életpályamodell is csődöt mondott. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Pedagógusok Szakszervezének nemrég közzétett vitairata, amihez kapcsolódóan március 10-ig országszerte fórumokat tartanak.
"Azért kell a munka törvénykönyve alá helyezni a szakképzésben dolgozókat, mert csak így biztosítható a béremelés, ez nettó hazugság."
27 év alatt tizedszer alakítják át a szakképzés rendszerét. A tanárok júliustól már a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartoznak. Sok az ezzel kapcsolatos bizonytalanság. Nem tisztázott például, hogy jár-e végkielégítés annak, aki nem vállalja a jogviszonyváltást.
"A végkielégítés, azt hiszem, ez egy döntő kérdés sokaknál."
Rengeteg a feladat, de a kapkodva végrehajtott változtatások nem vezetnek eredményre - véli a szakszervezet alelnöke. Jól példázza ezt az új Nemzeti Alaptanterv is, amit egyeztetés nélkül dolgozott ki a kormányzat. Egyes pontjai heves tiltakozást váltottak ki, például a magyartanárok körében.
Gosztonyi Gábor - alelnök, Pedagógusok Szakszervezete
"Itt nem is csak az írók kihagyása és beemelése a probléma, ez is gond, de nem ez a legnagyobb, hanem az, hogy kevesebb óraszámban sokk altöbb anyagot kell megtanítani a diákoknak, és egész egyszerűen nincs lehetőség rá, hogy korszerű módszerek alapján ezt el lehessen sajátítani."
A széleskörű tiltakozás hatására tavaly a kormányzat az utolsó pillanatban visszalépett a felsőoktatási felvételihez követelményként állított középfokú nyelvvizsga ügyében. A szakszervezet most abban bízik, hogy az új NAT egy vagy két évvel való halasztását is elérheti, mert semmi sem indokolja a rohamléptű bevezetést. Addig le lehetne folytatni a társadalmi vitát, és el lehetne készíteni a tankönyveket is.
