A Himnusszal kezdte a megemlékezést a Savaria Nagyszálló előtt a több tucatnyi ember, ezt követően Lénárd Ödön Hiszekegy című verét szavalta Horváth Csaba.
“Hiszek egy Istenben. Meg se hallott, úgy darálta tovább, hiába vártok bármilyen csodát, nem exhumál majd a jövendő század, nem neveznek el rólatok utcákat..”
A demokráciában hálával kell tekintenünk mindazokra, akik vállalták az üldöztetést: a gulágot, az elhurcolást, a börtönt - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, Soós Viktor Attila történész a megjelentek előtt.
Soós Viktor Attila - történész
“”Az ő bátorságuk, az ő eltökéltségük, az ő elszántságuk kellett ahhoz, hogy eljöjjön a szabadság pillanata, és 30 évvel a rendszerváltás után és 70 évvel a szovjet megszállás és a kiépülő diktatúra után erre a jó pár évtizedre és nagyon sok áldozatra emlékezünk, akik vagy az életüket adták, vagy a szabadságukkal fizettek azért, hogy mi szabadságban éljünk.”
Az emlékezést a Honderű Asztaltársaság évről évre február végén szervezi.
Kukor Ferenc - egyesületi tag, Honderű Asztaltársaság Közhasznú Egyesület
“Igazából azt gondoljuk, hogy van egy mindig jelen lévő mag, akik számára nagyon fontos, hogy emlékezzünk és tisztelegjünk az áldozatoknak a sorsa, emléke előtt.”
A résztvevők égő mécsesekkel vonultak át az Államvédelmi Hatóság egykori székháza, a Király utca 14-es számú ház elé, hogy a tisztelet koszorújával emlékezzenek azokra, akiket ott igazságtalanul megkínoztak.
