Hírek

A klímaváltozás hatásaival a szőlőtermelőknek is számolniuk kell

2012. április 23., 16:53

Ezt hangsúlyozták az előadók a IV. Szőlő és klíma konferencián Kőszegen. A gazdálkodók ma már a tudományos kutatások eredményeit is felhasználhatják a sikeres bortermeléshez.

A klímaváltozás hatásaival a szőlőtermelőknek is számolniuk kell

A tudósok azt az adatsort is hasznosították például, amely az elmúlt 100 év szombathelyi időjárásáról készült. Az ország különböző részeiből érkezett szakemberek legújabb vizsgálataikról is beszámoltak egymásnak és az érdeklődő szőlősgazdáknak.

Az ilyenkor szokásosnál kisebbek a hajtások és fürtkezdemények sem látszanak a szőlőtőkéken a Kőszeg-hegyalján. A hűvös, szeles április miatt megtorpant a növény fejlődése, ráadásul csapadék sem esett a télen.

Stefanich Kornél hegybíró
A talajok nagyon ki vannak száradva. Egy kis előnyünk van talán itt a kőszegi szőlőhegyen, szőlősgazdáknak, hogy mivel agyagos a talaj, ezért az alsóbb rétegekben, ahol a szőlő gyökérzete található, ott azért egy kevéske nedvesség van.

Most még nem lehet a termés mennyiségére és minőségére következtetni. A gazdák szerint, ha meleg lesz a nyár és elegendő eső is esik, jó szüret elé néznek. A sikeres szőlőtermelésben a meteorológiai információk is segíthetik a gazdákat. A nyugat-magyarországi Egyetem kutatói vizsgálják például a talaj összetételét, nedvesség- és nyomelem-tartalmát, a napsugárzás energiáját és különböző magasságokban mérik a hőmérsékletet. Az időjárás és a bor minősége közötti összefüggéseket már az elmúlt 100 év térségi adatai is igazolták.

Puskás János elnök, Magyar Meteorológia Társaság Szombathelyi Csoport
Nyilvánvaló, hogy a legjobb borok akkor vannak, amikor a napsütéses órák száma magas, éppen optimális mennyiségű a csapadék, tehát valamicske csapadék azért van, de ha túlságosan sok, akkor az már nyilván a borminőségben visszaesést illetve gyenge minőséget jelent

2010-ig Kőszegen, a Stájer-házaknál mérték a legtöbb csapadékot évente, az abszolút maximum azóta átkerült a Bükkbe. A klímaváltozással kapcsolatban a kutatók elmondták: az esetenként lehulló csapadékmennyiségek növekszenek, ugyanakkor az aszályok is erősödnek.

Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár, az MTA doktora
A nagyon-nagyon hideg téli fagyok gyengülnek, tehát a -20, -25 fokok egyre ritkábbak, a nyári nagyon nagy melegek egyre szaporábbak lesznek, tehát ahogy tolódik el az események eloszlása, ugyanígy az eltolódás irányába eső szélsőségek gyakoribbak, erősebbek lesznek, a túloldaliak valószínűleg inkább gyengébbek.

A konferencián előadások hangzottak el egyebek mellett a fagyok és a vízhiány hatásáról, a szőlőbetegségek időjárási feltételeiről, valamint a fajtaválasztás fontosságáról a klímaváltozás tükrében.