A kaszpi haragossikló hazánk legnagyobb testű hüllője, a kifejlett példány hossza akár a két métert is elérheti. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. Pikkelyeinek közepén sárga csík látható. Feje mogyoróbarna, vörhenyes mintázattal. Fürge állat, nehezen lehet megfigyelni. Nevét haragos természete miatt kapta.
Dankovics Róbert - muzeológus, Savaria Múzeum
Egy eléggé mozgékony és agilis állatról beszélünk. Ha megfogják, megtámadják, keményen védekezik és elég csúnya marásokat tud osztogatni a támadójának. Nem veszélyes olyan szempontból, hogy nem mérgeskígyó, tehát nincs méregfoga, semmilyen életveszélyes sérülést nem tud okozni, de azért keményen felkarcolja, felsérti az ember bőrét ha harcra kerül a sor, és mivel elég erős is, gyakorlatilag komoly ellenség tud lenni.
Vas vármegyében egyáltalán nem találkozhatunk vele.
Dankovics Róbert - muzeológus, Savaria Múzeum
Ez az állat olyan szempontból különleges hazánk faunájában, hogy egy alapvetően mediterrániumban elterjedt faj, tehát hazánktól délre fordul elő nagyobb számban, csak elszórt kisebb élőhelyei találhatók Magyarországon, tehát ilyen melegkori reliktumfajról beszélünk, a Duna mellett ilyen löszfalak oldalában, Budapesten a Sas-hegyen és még néhány helyen ott előfordul, illetve a Szársomlyón Baranya megyében találkozhatunk a fajjal, az ország más területein nem létezik ez az állat.
Magyarországon kiemelt természetvédelmi érték a kaszpi haragossikló, fokozottan védett faj. Az év hüllőjét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöksége választja meg minden évben.
