Több tíz méteres sor kígyózott a skanzen bejáratánál húsvéthétfő délután. A családok szerint érdemes volt kivárni, hogy beléphessenek a szalmatetős házak közé.
Virágh-Póta Margaréta
“Kíváncsiak vagyunk a rendezvényre, most először, a gyerekeket a kézműves program érdekli legjobban, úgyhogy emiatt jöttünk el.”
A család Budapestről érkezett. A legkisebbek a bábelőadásra voltak kíváncsiak, a nagylányt viszont a kreatív dolgok érdekelték.
Bencsik Luca Mária
“Például a kézműves dolgok, meg engem is azért az az agyagtál készítése. - Hányan jöttetek most? - Hát most jelenleg itt vagyunk öten. - Kivel? - Hát én az unokatestvéreimmel, keresztszüleimmel vagyok, és a húsvéti szünetben jöttünk le Szombathelyre, a nagyszüleinkhez, hogy itt ünnepeljük a Húsvétot.”
“Ezek nem olyan közönséges nyulacskák ám, ezek csodatévők, makrancosak, ezért csak olyan jelentkezzen, aki erős, aki bátor, aki ügyes!”
A Majorka Színház a Király nyulai című előadását mutatta be a nagyszínpadon. Közben a gyerekek a nyuszisimogatót is felkeresték, a szemfülesebbek a ketrecekben lévőket is próbálták etetni, közelebb csalogatni.
Nyuszifüllel ült be a körhinta kis kosarába ez a kislány, a népi fajátékok láthatóan sok családot vonzottak.
Rákos-Stercz Angelika
“Szüleimmel vagyok itt, és a legjobb volt, amikor csinálhattam ezt a gyönyörű szép tojást. - És most az előbb mi zajlott azzal a kacsával? - Hát bele kellett dobni a kosárkába. - Ügyes voltál? - Igen!”
Elsősorban családi programokat, hagyományőrző, interaktív rendezvényeket kínált a Vasi Skanzen húsvéthétfőn.
Kmellár Viktória - intézményvezető - Vasi Skanzen Savaria Múzeum
“Húsvétkor általában, ahogy most is, a tojásírás érdekli az embereket, három különböző technikát lehet nálunk kipróbálni, a viasszal írást, karcolást, illetve a berzselés technikáját is meg lehet próbálni, úgy látom, hogy ez vonzza az embereket a legjobban.”
Méhviasszal és írókával lehetett tojást díszíteni. A viasz megdermed, aztán lehet festeni.
Tamásné Geröly Mária - népi iparművész
“Ez az a fontos szerszám, amivel a mintát rá lehet vinni a tojásokra, méhviaszt olvasztunk meg, és a forró méhviaszba mártogatjuk bele az írókát. Nagyon sokan vannak, akik évről évre visszatérnek, gyerekek is, idősebbeknek meg visszajön a fiatalkoruk, és nagyon örülnek, ha ilyennel találkoznak, a tapasztalatom az, hogy egyre többen ismerik hál’ Isten ezt a technikát.”
A gyöngyösfalui iparművész azt mondja, ép, sima héjú tojásokat kell választani, amit aztán hideg festékbe teszünk bele.
Tamásné Geröly Mária - népi iparművész
“Rajzoláskor felosztjuk mindig a tojásnak a felületét, az írókázott tojásoknak ez a jellemzője, és négy fele, nyolc fele, és a találkozási pontokba rajzoljuk a motívumokat, és így adnak ki egy-egy egészt.”
A kőszeghegyaljai régióban ilyen mértani formákkal dolgoznak a tojásdíszítők. Ilyen gyönyörű piros tojások készülnek a hagyományos módszerrel.
Az érdeklődők megismerkedhettek a kovácsmesterség fortélyaival, izzó vasat is lehetett kalapálni. Az Ungaresca és a Boglya műsorral várta a látogatókat.
A népzeneszó a skanzen színpadán, a járdán és a házak közti tereken is táncra hívott mindenkit. A húsvéthétfői programok a visszatérő helybeliek mellett a távolabbról érkezőket is vonzották, több mint 1200-an látogattak el a falumúzeumba.
