Tíz éve éppen Szombathelyen született meg a döntés arról, hogy március 25-én ünnepeljék a profi és amatőr helytörténészek - és talán sok laikus is - a honismeret napját. Erre emlékeztek konferenciával a hétvégén a levéltárban. A dátum Bél Mátyás tudós és író születésének napja, és azt a célt szolgálja, hogy ébren tartsa ezt a mozgalmat.
Debreczeni-Droppán Béla - elnök, Honismereti Szövetség
“Honismeret, helytörténet azt hiszem, most a mai globalizált világban is felértékelődik. Ha csak a hazai turizmusra gondolunk, hogy mennyien, akár fiatalok is ugye a helyi értékeket keresik, amikor elmennek akár a Balatonhoz. És akkor a Balaton-felvidék zegzugaiban a kis templomokat vagy kőkereszteket vagy természeti örökséget keresik. Tehát ez nem áll egyáltalán messze a mai embertől.”
A konferencián a házigazda tolmácsolásában hangzott el Halász Péter, a Honismereti Szövetség korábbi elnökének előadása a mozgalom előzményeiről, a regős cserkészetről és a néprajzi gyűjtésekről. A történet jól példázza, hogyan lesz egy törekvésből nemzeti küldetés.
Zsámboki Árpád - elnök, Vagy Megyei Honismereti Egyesület
“Ezek a szakmai rendezvények, amelyek nyílt programok többek közt ezt a célt is szolgálják, hogy legyen utánpótlása a mozgalomnak. Én örömmel mondom, hogy tavaly az egyesület 25 éves jubileumát ünnepelte, és a tavalyi évben 15 új tagunk van. Óriási lépés ez, és fiatalabbak is csatlakoztak hozzánk.”
A rendezvényen a Savaria Múzeum osztályvezetője, Horváth Sándor is előadott, ő a tájházak történetével és azok szerepével foglalkozott. Később több magyarországi és határon túli előadó is szót kapott.
