Óntányér, bicska, ezüst pityke és apácamunka. Ezek a jellegzetes fémtárgyak mindennaposak voltak a 19-20. századi falu életében. A hagyományos fémművesség emlékei most a Vasi Skanzen kiállításában láthatók, lakásberendezések, tűzi eszközök, edények, mezőgazdasági szerszámok és más eszközök kíséretében. A falusi közösségek életében évszázadokon át a fa használata volt a meghatározó, a fémek csak a 19. században terjedtek el, s lassan mindenütt elkezdett működni egy kovácsműhely
Horváth Sándor - néprajzkutató, intézményvezető, Vasi Skanzen
A falu kovácsa is, mintegy albérlőként lakott a település házában, megkapta a házát, és közben megvolt a normája, hogy milyen értékben lehet ezt vagy azt a munkát elvállani, és mi az, amit köteles elvégezni a falu érdekében. 02:07
Nemcsak kovácsból volt többféle, a fémek - a vas, réz, a bronz és különféle ötvözetek - megmunkálására számtalan mesterség alakult ki: a látogatók megismerhetik a bádogosok, lakatosok, vándorköszörűsök, késesek, rézművesek, drótosok tevékenységét. A kiállítás olyan tárgyi és nyelvi kultúrát jelenít meg, amely mára szinte teljesen feledésbe merült - a régi mesterségek és eszközök eltűnésével a mögöttük lévő ismeret és szókincs is a múlté lett - hangzott el a megnyitón.
Perger Gyula - néprajzkutató, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
Ki használ ma már óntányért, ónkancsót, cinedényeket vagy pléhből készült, talán még bádogkannát igen, ezeket felváltották a gyorsabban gyártható, hamarabb kidobható, nem javítandó műanyag és egyéb anyagokból készült dolgok. 14:20
Az intézmény régóta készült erre a kiállításra, amely a tervek szerint stájerországi partnerekkel valósult volna meg, amire a járvány miatt most nem volt lehetőség.
Csapláros Andrea - múzeumigazgató, Savaria Múzeum
Szerettünk volna velük együtt egy nagyívű kiállítást megrendezni, de ennek is nagyon örülünk, hogy ebben az évben ez megnyithatott, és nagyon remélem, hogy ez a Savaria Múzeumnak nem az utolsó kiállítása lesz az idén. 16:16
A kiállítás emléket állít az egykori szentgotthárdi kaszagyárnak és bemutatja a nagymúltú, ma is működő körmendi késes műhelyt. De olyan érdekességeket is megtudhatnak az érdeklődők, hogy hogyan drótozták meg régen az összetört cserépedényeket, vagy hogy hol mostak aranyat Vas megyében.
