Teljesen vak, de kiváló a szaglása és a hallása - ráadásul utóbbi segítségével kommunikálnak egymással a föld alatt élő földikutyák. Az év emlősének választott rágcsáló a fejét üti az általa készített vájatok falának, így jelez a többieknek.
Sokan úgy hiszik, hogy Vas megyében is él ilyen állat.
Vig Károly - tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
“A csalitjáró pocok népies neve földikutya, ezért terjedtek gyakran el olyan hírek, hogy itt Vas megyében is bukkan fel földikutya, és még károkat is okoz, de nem, valójában nem él sem Vas megyében, sem Nyugat-Magyarországon.”
Az állatot a kihalás veszélye fenyegeti, fokozottan védett. Eszmei értéke egymillió forint, így a gazdák, akiknek károkat okoz, nem pusztíthatják a területükön, hanem be kell őket gyűjteni, és átszállítani máshova. A földikutya elnevezés gyűjtőfogalom, genetikailag más fajba tartoznak a nagyon hasonló állatok - ráadásul hazánkban él mindegyik.
Tóth Mihály - természetvédelmi őr, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
“Az egyik az az erdélyi földikutya, Hajdúság és Dél-Nyírság területén fordul elő, aztán a magyar földikutya, ez az Alföld déli része, Békés megye, Pest megye déli része, valamint a vajdasági földikutya, amelyet legutóbb Baján mutattak ki, ez azért is érdekes, mert az egész világon,csak Magyarországon, határ mentén fordul elő, egyedülálló, hungarikumnak tekinthető.”
Amit az év emlősének választottak, az valójában a délvidéki földikutya.
