A nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával és a Himnusz hangjaival kezdődött, majd verssel és tárogatómuzsikával folytatódott a megemlékezés.
Január 12. a doni áttörés emléknapja. 74 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a szovjetek offenzívája a keleti fronton. A magyarok tartották magukat, ameddig tudták, ám pár nap alatt felőrölte őket a túlerő és az embertelen körülmények. 16-án megkezdődött a visszavonulás. Puskás Tivadar személyes emlékeket is idézett emlékbeszédében: nagybátyja, Puskás János, Nádasd község körzeti orvosa a Donnál halt hősi halált.
Puskás Tivadar - polgármester
"A második világháborúban ez volt a magyarok számára a legtöbb áldozattal járó csatája. 55 ezer magyar katona vesztette életét, 65 ezren fogságba estek, megsebesültek."
Ma már kevés a túlélő, ők is 90 év körüli, idős emberek. A traumatikus élmény felfoldogázásában az sem segítette őket, hogy 1945-től a rendszerváltásig hallgatni kellett a doni tragédiáról.
Kövér István - elnök, Recski Szövetség nyugat-dunántúli szervezete
"Azért volt nehéz 45 éven keresztül, mert nem beszélhettek róla. A családban sem mertek nyíltan, őszintén úgy beszélni, ahogy kellett volna ahhoz, hogy kibeszéljék magukból ezt a traumát, ez segített volna."
A városi és megyei önkormányzat, valamint a kormányhivatal és katonai szervezetek vezetői, képviselői mellett túlélők és hozzátartozók rótták le tiszteletüket a pápai keresztnél. Főhajtással, mécsessel és egy szál fehér rózsával emlékeztek a hősökre.
