Egymás mellett sorakoznak a bokornak látszó sajmeggyfák a Kissomlyón. Vas megyében itt, a vulkáni tufán érzi csak jól magát ez a fafaj.
Varga László – erdei iskolai referens, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
„Jellemzően a mészköves területeknek, a karszt bokorerdőknek a fafaja. Ilyen Vas megyében nincs, viszont vulkáni kőzeten, andeziten is meg tud telepedni, ilyet találunk itt a Kissomlyón, ilyen lenne még a Sághegy másik helyszínként, illetve egy-két foltban a vulkáni tevékenységnek köszönhetően Kemenesmagasi és Szergény területén kis foltokban előfordul.”
Neve a régi sajosból, azaz savanyúból származik, ami az emberi fogyasztásra csak pálinkaként alkalmas gyümölcsére utal. Rokonságban áll a cseresznyével és a szilvával is ez a meggy faj, amelyet az értékes fajták oltóalanyaként előszeretettel használnak.
„Elég pici rügyei vannak és elállnak a hajtástól.
Jellemzője még a hosszú nyélen álló kerekded vagy szív alakú levele, valamint az áprilisban nyíló illatos virágzata. A múlt század közepén az ország számos helyén hoztak létre sajmeggy telepeket az erdészek, nagy volt akkor az igény a fájára.
Varga ismét
„A fája kellemes kumarin illatú, ezért régen egyrészt sétapálcát, másrészt szipkát, pipát készítettek belőle. Már ez is lassan kiveszőben van ez az ismeret, de néhol még fellelhetőek ezek az eszközök, ha más nem múzeumban.”
Ebben a régi kőbányában valószínűleg a megye legnagyobb sajmeggy példánya áll. Ez a faj nem hajt sarjakat, ám a törzs hamar elágazik. Általában 6-8 méteresre nő, de ha a talaj kedvező, elérheti a 10 sőt 20 métert is. Az Országos Erdészeti Egyesület 2013-tól jelöl évente 3-3 fafajt az Év fája címre, ezek közül választhatnak az internetezők. Idén a fehér nyár és a fehér fűz előtt végzett az élen a sajmeggy.
