Megtelt a zsidó imaház emlékezőkkel. A magyar és az izraeli Himnusz hangjait követően Márkus Sándor mondott emlékbeszédet. Úgy fogalmazott: a második világháború poklában elvesztek a tízparancsolat betűi. Alig volt segítő kéz, a vidéki zsidóság gyakorlatilag megszűnt létezni.
Márkus Sándor - örökös tiszteletbeli elnök, Szombathelyi Zsidó Hitközség
"Az ország nem védte meg zsidó állampolgárait, holott ők azt tiszta szívvel hazájuknak érezték. Minden zsidó család áldozataival a szívében magára maradt meggyötört lélekkel."
Nemény András polgármester arról beszélt, hogy idén két lelki értelemben is meghatározó külföldi útja volt: az egyik Dachauba, a másik Izraelbe vezetett. A Jad Vasem Múzeum vendégkönyvébe egyetlen szót írt - Felelősség. 1944. július 3-án Magyarország megszűnt hazának, Szombathely megszűnt otthonnak lenni.
Nemény András - polgármester
"Megszűnt, mert eltűrte, hogy a gonosz által keltett gyűlölet beivódjon a sejtekbe, az emberek fejébe, szívébe, lelkébe. Megszűnt, mert hagyta, hogy a lakosság többsége tétlenül tűrje, hogy a másik részét pusztulásba vigyék."
A rémségeket nem egy ember követte el, hanem az emberiség - folytatta a polgármester. Az alaptalan gyűlölet itt van körülöttünk, fel kell ismernünk, tetten kell érnünk és bezárnunk.
A gyászszertartást Deutsch Péter főrabbi vezette. Beszédében Mózes szavaira emlékeztetett: nem szabad megfeledkezni a múltról, nemzedékről nemzedékre kell átadni a tanulságokat.
Deutsch Péter - rabbi
"Szaporodnak az évek, csökken az emlékezők száma, sokan az öröklétbe tértek már egykori zsidó hittestvéreink közül."
Arról is beszélt, hogy Szombathelyen meghatározó zsidó közösség élt, példamutató harmóniában a többi polgárral. Fölfoghatatlan és megbocsáthatatlan, amit a náci ideológia tett a zsidókkal. Ugyanakkor hisznek a jelenben, jövőben, az emberekben, és abban, hogy békében élhetik meg vallásukat, identitásukat.
A szertartás végén gyászdal hangzott el, majd elmondták a kaddist, a zsidók fájdalommal teli gyászimáját.
Az emlékezők átvonultak az 1946-ban állított holokauszt emlékműhöz, hogy leróják kegyeletüket. Koszorút helyeztek el és fejet hajtottak mások mellett a szombathelyi és a Vas megyei önkormányzat, a kormányhivatal és a zsidó hitközség vezetői.