1, 9, 5, 6, 10 és 23 – a forradalom dátuma szerinti csoportokban, összesen 54 malonyai tuja sorakozik a Kámoni Arborétum tavának közelében. A több méter magasra nőtt örökzöldek 1957 tavasza óta őrzik a forradalom és szabadságharc emlékét. Bánó István erdőmérnök a megtorlás és a perek időszakában, nagy titokban telepítette a növénycsoportot. Saját családjának is csak évekkel később árulta el, mit jelképeznek a tuják.
Károly Frigyes – elnök, Kámoni Arborétumért Egyesület
„A rendszerváltásig egy nagyon szűk kör tudott erről, és a rendszerváltás után Magyar Józsefnek és Csinger Péternek köszönhetően a Kámoni Arborétumért Egyesület hozta létre az emléktáblát, és azóta minden évben megemlékezünk részben október 23. hőseiről, és Bánó Istvánról.”
Egyebek mellett Dés László és Bródy János dalaiból, Gazdag Erzsi verséből és a forradalom eseményeit idéző szövegrészletekből összeállított ünnepi műsorral emlékeztek a Bolyai Gimnázium diákjai mindazokra, akik a magyar szabadságért harcoltak. Sélley Gábor beszédében úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom a maga idejében szenzáció volt, egy olyan sokkoló esemény, amire a kétpólusú világ mindkét felében felfigyeltek, hiszen rés keletkezett a hírhedt vasfüggönyön. S bár sokáig nem lehetett nyíltan beszélni az akkori történésekről, a társadalom nem felejtett.
Sélley Gábor – történelemtanár, Bolyai Gimnázium
„Az emlékezés helyei így is létre tudtak jönni, megmutatva, hogy az emlékezést illetve a felejtést nem lehet felülről, központilag szabályozni. Hiszen az emberi gondolkodás végtelen pályái rejtve maradnak az elnyomó hatalom elől.”
A jelenlévők koszorút és mécsest helyeztek el előbb az 56-os emlékhelynél, majd az arborétum főbejárata közelében álló Bánó István-szobornál. (9:30) Az ünnepségen az erdőmérnök családja is részt vett.
