Az ünnepség Jankovics Zoltán hegedűjátékával vette kezdetét, majd Károly Frigyes köszöntötte a megjelenteket, méltatva az emlékhelyet létrehozó Bánó István kivételes tettét.
Károly Frigyes - elnök, Kámoni Arborétumért Egyesület
"Itt állunk egy olyan helyen, ami a félelem szülte elcsendesedésben született. 57 tavaszán van egy erdőmérnök, aki a saját szakmájában olyanra szánja el magát, ami egyedülálló az egész országban."
Bánó István erdőmérnök 1957-ben malonyai thujákból ültetett facsoportokkal hozta létre az első emlékhelyet titokban az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. A csemetéket 1, 9, 5, 6, 10 és 23-as csoportokban telepítette - minderről csak kevesen tudtak akkoriban.
"Dicsérő éneked én nem leszek."
Évek óta hagyomány, hogy a Kámoni Arborétumért Egyesület itt tart megemlékezést a nemzeti ünnepen. Idén Pál Ferenc levéltáros mondott emlékbeszédet. 56 jelképe a pesti srác, ám a forradalom szellemi örökösei között ott vannak az egyházak, a pártok és a vidék Magyarországa is, nem véletlen, hogy az első emlékhelyet itt hozták létre - fogalmazott. Megemlékezett például a szentpéterfaiakról, akik kivonultak a határhoz, és esküt tettek a szabad Magyarországra.
Pál Ferenc - történész, levéltáros
"A vidéki Magyarország, ez a meghurcolt, nincstelenné tett vidéki Magyarország a talpára állt. Nem csak azzal, hogy szolidaritást vállalt a pesti srácokkal, és küldte fel számukra az élelmet, sokan maguk is fegyvert ragadtak, és felutaztak Budapestre."
A résztvevők koszorút és mécsest helyeztek el az '56-os emlékhelynél, majd az arborétum bejárata mellett álló Bánó István-emlékoszlopnál. Fejet hajtottak nagyszerű elődük domborművénél (16:55) a Bánó-család tagjai is.
Hírek
56-os megemlékezés a Kámoni Arborétumban
Az ország első '56-os emlékhelyénél, a Kámoni Arborétumban tartottak bensőséges megemlékezést a forradalom és szabadságharc évfordulóján. A malonyai thujákat Bánó István erdőmérnök ültette el titokban, a facsoportok a forradalom időpontjára emlékeztetnek.