A Szima-malom egykor Szentkirályon állt, az egyik utolsó volt a Gyöngyös-patakon. 1969-ben bontották el, egy év múlva újra felépítették a skanzenban, hogy megőrizzék az utókornak. A Magyar Géniusz Programban elnyert 80 millió forint pályázati támogatásból teljeskörűen megújult az épület.
Csapláros Andrea - igazgató, Savaria Múzeum
"Itt infrastruktúrára is lehetett invesztálni, és ezért gondoltuk, hogy itt a skanzenban egy házat fogunk felújításani, ez lett a Szima-malom. Kompletten megnyílhat a közönség előtt, mert eddig raktárként működött. Visszakapja méltó helyét, a látogatók ide is jöjjenek be."
A felújítással sikerült értéket megőrizni és teremteni is - hangsúlyozta a múzeumigazgató. A skanzen vendégváró, látogatóbarát, élményt nyújtó hely, ahol a régi falusi életet lehet megismerni, programjai pedig közösséget formálnak. (9:30) Csapláros Andrea emléklapot adott át a múzeumfalu volt dolgozóinak, és az alapító, Bárdosi János lányának, Bárdosi Ibolyának, aki értékes dokumentumokkal járult hozzá a kiállításhoz. Kondora Bálint rámutatott: a skanzen a vasi múzeumok között a leglátogatottabb, sok élmény és értékes idő kötődik hozzá minden korosztály számára. A Vas Vármegye Közgyűlés alelnöke elismerő oklevelet adott át a jubileum alkalmából. Horváth Soma alpolgármester arról beszélt, ez a malom időutazásra hív, általa betekinthetünk a múltba, de egyben a jövőnek is szól, rámutat értékekre, lehetőségekre. A Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatta Bárdosi János életútját és szakmai pályáját, aki nélkül nem jöhetett volna létre a Vasi Skanzen - az ország második szabadtéri néprajzi gyűjteménye - 20 épülettel.
Kemecsi Lajos - főigazgató, Néprajzi Múzeum
"Ezek kiválasztásában, előkészítésében, bontásában, tervezésében meghatározó szerepet játszott Bárdosi, de emellett még sok feladata volt, végezte a jogi, adminisztrációs, gazdasági kihívásokkal is ő foglalkozott. Ez fantasztikus, embert próbáló tevékenység volt."
A malom belső tereiben kiállítást, múzeumpedagógiai foglalkoztatót és látványraktárt is berendeztek. Az itt elhelyezett tárgyak Bárdosi János népi halászathoz, gyógyászathoz, életmódhoz kapcsolódó kutatásait mutatják be, de az ördögkövek legendájáról és a népi építészetről is többet tudhat meg a látogató.
A kiállításmegnyitót követően csongrádi táncokat mutattak be az ELTE Szökős Néptáncegyüttes tagjai, és meg lehetett kóstolni a Valkonyai porta kemencéjében sült kovászos kenyeret.
