Több ezer kecsege ivadék várja a tartályban és a vödrökben, hogy a Rábába kerüljön. A faj ma már ritkaságnak számít a hazai vizekben, állományának csökkenése miatt 2014 óta a nem fogható halak listáján szerepel. A Duna vízrendszeréhez tartozó Rábában őshonos ugyan, de sosem volt gyakori. Idősebb horgászok elmondása szerint a 80-as években alkalmi zsákmányként még lehetett vele találkozni. A mostani telepítés kísérleti jellegű.
Puskás Norbert – ügyvezető elnök, Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége
„Most ezt a 4000 darabot a Rába több szakaszán kihelyezve meg tudjuk nézni néhány év múlva, hogy ebből marad-e valami. Sajnos a kormoránok nagyon kedvelik a kecsegét, és ez is az egyik oka, hogy csökkent a kecsege egyedszáma a Dunában is, Rábában pedig eleve nagyon kevés volt, és úgy gondoltuk, hogy élőhelye van neki, alkalmas a vízterület rá, és épp ezért próba jelleggel helyezzük ki ezeket a halakat. És reméljük, hogy a horgászoknak is tetszik, mert én is azok közé tartozok, akik még soha életükben nem fogtak kecsegét, és reméljük, hogy 10 év múlva már nem csak én, hanem mások is elmondhatják, hogy a Rábáról egy-egy darab kecsege került a horgukra, még ha nem is megtartható halfaj. Ha látszik a jelenléte, és megmarad, tapasztaljuk, hogy fognak belőle a horgásztársak, igyekezni fogunk minden évben kihelyezni.”
A kecsege a magyar halfauna egyik legérdekesebb küllemű tagja. Tokféle, nyúlánk testét vértek borítják, orra hosszúkás, bajuszszálai könnyen felismerhetővé teszik. Táplálékát a mederfenékről szerzi, rovarlárvákat, kisebb puhatestűeket, vízi gerincteleneket fogyaszt. Vándorló faj, egykor a tengerből a folyókba húzódott szaporodni, ám ezt ma már a duzzasztók és erőművek nagyrészt akadályozzák. Jól alkalmazkodott az édesvízi életmódhoz. A rábai hallépcsők lehetővé teszik majd, hogy nagy távolságot járjon be.
Puskás Norbert – ügyvezető elnök, Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége
„Az ideális életkörülményeket a halfaj fogja eldönteni, hogy hol marad meg jobban. Pl. itt az ikervári duzzasztott részen ez egy lassabb folyású, mélyebb, kicsit iszaposabb, néhol köves szakasz, itt azt gondoljuk, jó életkörülményeket lel. Csak ugye sokszor esik az ember abba a hibába, hogy mi akarjuk megmondani egy halfajnak, melyik az ideális terület a számára a szakirodalom szerint, de az a legjobb, ha több helyre helyezünk ki, többféle szakaszra, és akkor az élet fogja igazolni, hol fognak belőle vissza, hol találja meg az igazi élőhelyét.”
Ezek a kecsegeivadékok a Baranya megyei Ócsárdról egy családi gazdaságból érkeztek. Jó kondíciójuknak köszönhetően várhatóan szépen megmaradnak az élő vizekben, és gyorsan átállnak a természetes táplálkozásra.
