Hírek

3,5 milliárdos árvízvédelmi beruházás valósult meg a Rába-völgy kilenc településén

2021. szeptember 07., 15:45

Másodrendű védvonalakat, magaspartokat, támfalakat, zsilipet és szivattyúállást építettek, megerősítették a töltéseket kilenc helyszínen a Rába-völgy projekt keretében. A hamarosan záruló, 3 milliárd 590 millió forint értékű árvízvédelmi beruházást a szombathelyi székhelyű Nyugat-dunántúli és a győri központú Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatósággal partnerségben bonyolította le.

 

3,5 milliárdos árvízvédelmi beruházás valósult meg a Rába-völgy kilenc településén

A 65-ös nagy rábai árvíz tapasztalatai nyomán a 80-as években szükségtározót jelöltek ki a Sárvár és Várkesző közötti 55 km2-es területen, hogy egy nagyobb árvíz esetén a főmederben csökkentsék a vízszintet, megakadályozva ezzel a töltésszakadást.

"A szükségtározó megnyitásakor ezek a területek víz alá kerülnek, szélsőséges esetben a víz idáig elérhet."

A tározó megnyitásáról rendkívüli árhullám esetén a kormány dönthet, de ennek az esélye alapvetően csekély. A mostani árvízvédelmi programnak az volt a fő célja, hogy az érintett területen fekvő öt település védelméről gondoskodjanak. A tervek 2018-19-ben készültek el, a kivitelezési munka tavaly tavasszal kezdődött.

"Itt Pápocon a védvonal keresztezte a Lánka patakot, így a védvonal nyomvonalában a patakot elzártuk, és új medret építettünk párhuzamosan az új másodrendű védművel, hogy a patak folytonossága megmaradjon, és ne kelljen plusz műtárgyat építeni."

Pápocon árvízi levezető vápát, és 3 méter széles másodrendű védvonalat építettek ki több kilométer hosszan. Ugyanilyen töltés létesült Kenyeriben és Osffyasszonyfán.

Krizsán Zsolt - szakaszmérnök, Rábai Szakaszmérnökség, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A másodrendű védvonalak nyomvanala keresztez közutakat is, azért ún. kulisszanyílásokat hoztunk létre, melyek szerepe, hogy békeidőben a közlekedés zavartalanul folyik, viszont rendkívüli helyzetben a tározó megnyitása előtt első feladataink között szerepel, hogy ezeket a nyílásokat elzárjuk a töltések mellett kialakított tartalék depóniák földanyagából."

Csöngén és Kemenesszentpéteren olyan magaspartot hoztak létre, ahol ideiglenes védvonalat lehet kiépíteni, ha jön az ár. Győrben elkészült egy szivárgó kútsor, amely árvízi helyzetben a Rábába szivattyúzva a vizet csökkenti a mögöttes területek terhelését. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén további három helyszínen folyt a munka. Körmenden megerősítették a töltést, és épült egy 382 méter hosszú vasbeton támfal a város védelmében. Átépítették a Büdös-árki zsilipet, és egy nagyobb kapacitású szivattyút helyeztek üzembe. Szentgotthárdon a volt kaszagyár mellett új támfal épült, Sárváron pedig az Aranyosi-éri zsilipnél mobilszivattyúk elhelyezésére alkalmas szivattyúállást alakítottak ki. Megújult több védelmi központ és gátőrház. Jelenleg az átadás előtti utolsó simítások zajlanak. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen nő a Rába-völgyi települések árvízi biztonsága.